Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 28 (274. szám) - A kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP):
3859 egyáltalán befejeződhete június 15ére; és azt egyszerűen elképzelhetetlennek tartom, hogy ennek a t örvényjavaslatnak az általános vitája lezárható lenne az alkotmánymódosítás elfogadása előtt. Ez azért egy olyan párhuzamosságot alakítana ki, ami álláspontom szerint nem követhető és nem kezelhető. (11.00) Három lényeges kérdésről szeretnék még szólni, bá r előrebocsátom, nem kívánom kihasználni a pártom rendelkezésére álló 15 percet - legalábbis igyekezni fogok nem kihasználni. Az első és leglényegesebb kérdés - ami az egész jogszabálytervezettel kapcsolatban megállapítható , hogy óriási keveredés találha tó a munkajog és az alkotmányjog területén a törvényjavaslatban. Ennek a törvényjavaslatnak jelentős részét nem ebben a jogszabályban és különösen nem kétharmados törvény keretei között kellene elfogadni. Ezekre a részletekre nem kívánok kitérni, mert ezek et Salamon László képviselő úr, Dávid Ibolya képviselő asszony, sőt Bihari Mihály képviselő úr is hangoztatta, és merem remélni, hogy ezzel kapcsolatban valami majd történni fog az általános vita végéig. Három olyan kérdés van, amiről mégis szeretnék beszé lni. Az egyik a helyettes államtitkárok kinevezésének a kérdése. A helyettes államtitkárok kinevezésével kapcsolatban tulajdonképpen Bihari Mihály is meghatározza, hogy két megoldás között lehetne választani. Mindkettőt vázolva igazság szerint egyik mellet t sem áll ki, mind a kettőt lehetségesnek tartja, sőt arra hivatkozik, hogy a jogszabály ennek a kérdésnek a későbbi eldöntésétől függetlenül minden további nélkül megszülethet. Nem tekinti olyan kardinális kérdésnek, amely megakadályozná a további tárgyal ás lehetőségét. Igen ám, de itt arra szeretnék hivatkozni, az lehet, hogy Bihari képviselő úr ilyen nagyvonalúan kezeli ezt a kérdést, de a Szabad Demokraták Szövetsége nem ezt tette akkor, amikor az alkotmányügyi bizottság előtt a tárgyalhatóság tekinteté ben nemmel szavazott. Szigethy István képviselő úr hangot is adott annak, hogy három olyan kérdés van, amely tekintetében úgy érzi, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége megállapodott a koalíciós partnerrel, de az előterjesztés mégsem a kialakított koalíciós tárgyalás eredményeként került a Ház elé. Ugyanilyen lényeges kérdés, és álláspontom szerint számunkra mind a kettő elfogadható - de azért végső fokon el kellene dönteni, hogy ez marad így, vagy pedig Szigethy képviselő úr felvetése szerint meg fog változ ni a törvényszöveg , a Miniszterelnöki Hivatal vezetése és a Miniszterelnöki Hivatal élén álló közigazgatási államtitkár vagy miniszter. Ez is olyan nyitott kérdés, ami talán új az egész eddigi területen, bár a koalíció ideje alatt többször hallottunk ezz el kapcsolatos próbálkozást. Én ezt ismét próbálkozásnak tartom, mert emlékezetem szerint több kísérlet született arra, hogy a Miniszterelnöki Hivatal élén miniszter álljon, és legjobb tudomásom szerint ez minden esetben a koalíciós partner ellenkezése mia tt hiúsult meg. Így egy kicsit hiábavaló viharkeverésnek tekintem, hogy ez most ebbe a törvénytervezetbe bekerült. Amit ellenzéki képviselőként visszautasítok - és erről szeretnék részletesebben beszélni , az a látszatszerűen biztosított kisebbségi jog, m iszerint a jogszabálysértésen fogott minisztert - ha ezt bírói ítélet jogerősen megállapította - a képviselők egyötödének kérésére a miniszterelnök felmentheti. Tisztelt Államtitkár Úr! Ezzel kapcsolatban az az álláspontom - s azt hiszem, ezt pártom is kép viselheti , hogy ezt az egész rendelkezést ki kell hagyni a törvényből. Tisztelettel tessenek végiggondolni: abban a pillanatban, hogy ha egy miniszter a miniszteri tevékenysége során jogszabálysértésért megjárja a kétfokú magyar bíróságot és ezek után az Országgyűlés ellenőrzési jogkörében a miniszterelnöktől a képviselők egyötödének kell kérni az ilyen miniszter felmentését, akkor az első kérdés - és erre kell válaszolni , hogy az a miniszterelnök, aki a jogsértésből nem vonja le a következtetést és nem menti fel jogsértő miniszterét, milyen alapon ül a miniszterelnöki székben, és szabade tőle bármit is ellenzéki vagy az egyötödrésznyi képviselőnek kérni.
