Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 28 (274. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. CSEHÁK JUDIT, a szociális és egészségügyi bizottság elnöke, a bizottság előadója:
3853 rendszer fogja biztosítani negyven év múlva a nyugdíjba vonulók időskori ellátásait. Bizottságunk 13 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett találta általános vitára alkalmasn ak a törvényjavaslatot. A vitában megfogalmazódott persze olyan álláspont, amelyik vitatta a létrejövő új rendszer nyugdíjrendszerré minősítésének a lehetőségét, mivel csupán időskorra való előtakarékossá gnak tartotta azt. Aggodalmak merültek fel a pályakezdők kötelezésével és a 42 évesnél idősebbek kizárásával kapcsolatban. Kívánatosnak tartottuk, hogy a későbbiekben a rokkantnyugdíjrendszer átalakításával párhuzamosan a tőkefedezeti pillér is nyújtson le hetőség szerint rokkant- és hozzátartozói ellátást a felosztókirovó rendszerből származó ellátások mellett. Szükségesnek ítéltük a két külön pillérből származó ellátásnak az adózásban megteremtendő összhangját, a pályakezdők és a magánnyugdíjban érdekelte k megfelelő tájékoztatását, a megbízható, versenysemleges tanácsadás biztosítását. (Az elnöki széket dr. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke foglalja el.) A T/4297. számú törvényjavaslat az 1993. évi III. szociális törvény módosításáról is a nyugdíjreform s zerves része, mint azt az előterjesztő miniszter úrtól hallottuk. Bizottságunk 13 szavazattal egyhangúlag alkalmasnak találta általános vitára a kormány indítványát. A javaslat legfontosabb eleme az időskorúak járadékának a bevezetése 1998 januárjától, ami reményeink szerint az első lépés lenne egy majdani állampolgári alapnyugdíj felé. Képviselőtársaim üdvözölték ezt a lépést, ugyanakkor azt is megfogalmazták, hogy talán szerencsésebb lett volna, ha már most, vagyon- és jövedelemvizsgálat nélkül folyósítan i tudjuk ezt az ellátást a legidősebbek, a 8085 évesek számára. Javaslatok fogalmazódtak meg az új ellátás jobb elnevezésére, az egyedülállók ellátásának mértékére vonatkozóan, a mértékeket, a finanszírozás technikáját, a munkával szerzett alacsony ellátá sok kiegészítését illetően. Szükségesnek ítélt kiegészítésekkel együtt is kedvező intézkedésnek minősítettük általában ezt a javaslatot. A negyedik előterjesztés, ami a nyugdíjreformhoz szorosan kapcsolódik, a H/4292. országgyűlési határozat, amelyik az Ér dekegyeztető Tanács legutóbbi ülésén kialakult megállapodásnak megfelelően került benyújtásra. 11 igennel, 5 tartózkodással találta bizottságunk alkalmasnak az általános vitára. Véleményünk szerint előnye lehet ennek a megoldásnak - mint már említettem , hogy mindazok a feladatok, amelyek nem kerülhetnek be az előbbi törvényekbe anyagi okok vagy az előkészítés időigénye, bonyolultsága miatt, az országgyűlési határozatban kijelölhetők és határidőhöz köthetők. Abban is egyetértettünk, hogy nincs szükség a tö rvénycsomag elfogadása előtt az 1991es országgyűlési határozat hatályon kívül helyezésére. Később is a határozatnak csak azokat a pontjait kell kiemelni, amelyek érvényüket vesztették vagy okafogyottá váltak. Azok az általános elveket összegző szakaszok, amelyekkel korábban is egyetértettünk és amelyekkel jelenleg is azonosulni tudunk, olyan értékeit jelentik a demokratikus parlamenti munkának, amelyet szükségesnek tartunk megőrizni. Tisztelt Elnök Úr! Kérek még egy percet arra, hogy a bizottsági jelentést befejezhessem, mert valószínű, túl fog nyúlni a 10 percen. A következő, T/4293. számot viselő törvényjavaslatot, ami a tb ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szól, 9 igen és 1 tartózkodó szavazattal bocsáto ttuk általános vitára. Sajnos az Egészségbiztosítási Önkormányzat és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár képviselői nélkül került tárgyalásra bizottságunkban ez a javaslat. Mint az expozéban hallottuk, ez a jogszabály jobbára megismétli a jelenleg érvé nyes szabályozást, kiegészítve a magánnyugdíjrendszerbe fizetendő munkavállalói egyéni járulékokkal. Bizottságunk részéről a legtöbb kritika talán ezzel az előterjesztéssel kapcsolatban hangzott el. Kifogásoltuk egybehangzóan a munkáltatói nyugdíjjárulék h ozzájárulásra keresztelését, a nyilvántartási és a bonyolult eljárási szabályokat, a nyilvántartási rendszer állapotát, a munkáltatói és a munkavállalói járulékarányokat, hiányoltuk a járulékreformra vonatkozó távlatosabb
