Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 28 (274. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter:
3846 korosztály előre ismerhesse az aktuális nyugdíjazásakor - akár 2000ben, akár 2010ben - érvényes részletes szabályokat, és ennek alapján hozza meg a döntését. Tisztelt Ház ! Az új nyugdíjrendszernek továbbra is meghatározó eleme marad a generációk közötti szolidaritásra épülő, a mindenkori nyugdíjkiadásokat a mindenkori aktívak járulékbevételéből finanszírozó társadalombiztosítási nyugdíj. Akik életkoruknál fogva már nem tud nak az egyéni számlán kellő járulékfelhalmozást elérni, azoknak továbbra is a jelenlegi rendszer, illetve annak korszerűsített változata nyújtja a teljes nyugellátást. Ide tartoznak azok a korosztályok, akik a korhatárt 15 éven belül elérik. E nyugdíjrends zer szerint jár majd az ellátás mindazoknak, akik egyéni döntésük szerint nem kívánnak a magánnyugdíjrendszerben részt venni, de a társadalombiztosítási nyugellátás a vegyes nyugdíjrendszer meghatározó, háromnegyed részes eleme marad a magánnyugdíjrendszer ben kötelezően, illetve önkéntesen részt vevők számára is. Az aktív korban megrokkantak abban az esetben is a mai rendszer szerint kapják a nyugellátásukat, ha részt vettek a magánnyugdíjrendszerben. Tehát a megrokkanás nagyon differenciált kockázatait ez a rendszer nem tudja kezelni. Melyek a korszerűsítés legfontosabb elvi követelményei? Mindenekelőtt a járulékfizetéssel arányos nyugellátási elv erősítése, vagyis az a követelmény, hogy a járulékfizetési idő hossza és a járulék alapjául szolgáló jövedelem, ezáltal a befizetett járulék nagysága legyen a meghatározó. Egy olyan rendszerben, amelyben minden megszerzett szolgálati év és a járulék alapjául szolgáló jövedelem minden forintja azonos mértékű nyugdíjforintot ér, nem lesz érdemes jövedelmet, illetőleg járulékot eltitkolni. A korszerűsítés másik döntő szempontja a szerzett jogok tiszteletben tartása, csorbítás nélküli elismerése az új rendszerben is. Alapvető követelmény az is, hogy az új nyugdíj színvonala, az induló szí nvonal ne csak a vegyes, hanem a korszerűsített, mai nyugdíjrendszerben sem csökkenjen, őrizzük meg az öregségi nyugdíjak átlagkeresethez mért arányát. Vegyük sorra röviden, milyen eszközökkel érvényesíti a benyújtott törvényjavaslat az említett elveket, k övetelményeket. A jogosultsághoz 2009től 20 év minimális szolgálati idő szükséges, a 1519 éven alapuló résznyugdíj intézménye megszűnik. A megemelt nyugdíjkorhatár mellett azonban átlagosan öt évvel hosszabb szolgálati idő szerezhető, ugyanakkor az öt év növekedésnek megfelelő idő megállapodással is megvásárolható. Szolgálati időt járulékfizetéssel lehet szerezni, ez alól kivételt a sorkatonai szolgálatban, táppénzen, terhességigyermekágyi segélyezésben töltött idő jelent, és gyermekenként 22 év szolgál atiidőelismerés illeti az 1997 után szülő édesanyákat. A gyermekgondozáson, a felsőfokú tanulmányokkal 1997 után töltött idő adókedvezménnyel támogatott formában bármikor megvásárolható lesz. A szerzett jogok elve szerint az 1998 előtt járulékfizetés nélk ül elismert szolgálati idő továbbra is számítana, függetlenül a nyugdíjazás időpontjától. A szolgálati idő minden évére - 2009től történő nyugdíjazás esetén - egységes mértékkel növekvő arányú nyugdíj jár. A teljes, korszerűsített rendszerben 20 év szolgá lati időhöz 33 százalékos induló mérték tartozik, ami évente 1,65 százalékponttal növekszik. (10.00) A vegyes rendszer társadalombiztosítási eleménél az induló mérték a társadalombiztosításhoz fizetett, az összes járulék háromnegyedét kitevő járulékkal ará nyosan 24,4 százalék, ami évente 1,22 százalékos növekvő mértéket jelent. A hosszabb szolgálati idő viszonylagos leértékelése tehát megszűnik. 2009től az előrehozott nyugdíjazást egységes feltételek szerint lehet az alkotmányossági követelmények alapján f érfiak, nők számára szabályoznunk. A legkorábbi nyugdíjazási életkor egységesen 57 év lesz, és azok élhetnek vele, akik 38 év szolgálati időt szereztek. Azok az asszonyok, akik legalább három gyermeket szültek és az előírt szolgálati időt megszerezték, köt öttség nélkül élhetnek a korábbi nyugdíjba vonulás lehetőségével.
