Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 28 (274. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter:
3847 2009től a bruttó keresetekből történne a nyugdíjmegállapítás, és a nyugellátás az aktívak jövedelmével azonosan adóköteles jövedelemnek minősül. A 2009 előtt megállapított nyugdíjak tovább ra is adómentesek maradnak. A járulék alapját képező jövedelmek minden forintja 2009től azonos értékű nyugdíjalapot képez, a jelenleg csökkentett számítási szabály 1998tól évente azonos mértékű fokozatossággal megszűnik. Az új, korszerűsített szabályok t öbbsége 2009től érvényesül. Ezt az időpontot azért javasoljuk, mert ekkora zárul le a nők 62 éves korhatáreléréséhez kötött átmeneti időszak. A korhatárról szóló törvény tárgyalásakor ugyanis a kormány vállalta, hogy az érintett korosztályok számára megfe lelő nyugdíjazási stratégia biztonságos megválasztása érdekében a nyugdíjmegállapítási szabályokat az átmeneti időszakban nem módosítja. Az új szabályok megismerésére és a végrehajtáshoz szükséges teendőkre kellő felkészülési idő áll majd rendelkezésre. A vegyes rendszerbe történő átlépés mérlegeléséhez, illetve eldöntéséhez is nélkülözhetetlen, hogy a biztosítottak megismerhessék a jövőbeni, a saját nyugdíjazásukkor aktuális szabályokat. Ezért a törvényjavaslat együttesen tartalmazza a 2009ig nyugdíjba v onulókra érvényes, lényegében a jelenlegivel egyező szabályokat, a mai nyugdíjrendszerben maradók számára a 2009től érvényes új, korszerűsített szabályokat, illetőleg a magánnyugdíjrendszerben is résztvevők számára a 15 év minimális tagsági időnek megfele lően 2014től alkalmazandó társadalombiztosítási nyugdíjelemre vonatkozó előírásokat is. A szociális partnerekkel kötött megállapodásnak megfelelően két évig nem változnak a korkedvezményes nyugdíjazás szabályai. Ez alatt a két év alatt felülvizsgáljuk az érintett munkaköröket, majd az Érdekegyeztető Tanáccsal kialakított megállapodást követően a kormány rendeletben szabályozza a korkedvezményre jogosító munkakörök korszerűsített jegyzékét. A javasolt korszerűsítéseknek az egyéni nyugellátásokra gyakorolt h atását sokoldalúan vizsgáltuk, és ezeket a vizsgálatokat, illetőleg ezeknek az eredményeit a háttértájékoztatók bemutatják. Csak néhány lényeges átrendező hatást emelnék ki. A jövedelempótlási ráta az újonnan megállapított nyugdíjaknak a legutolsó aktív k ori keresethez viszonyított aránya nők és férfiak esetében egymáshoz hasonlóan alakul. A nyugdíjba vonulók ellátásában a jelenleginél jobban érvényesül a beszámítási időszakban elért kereset nagysága. Például 2530 évnyi szolgálati idővel a legutolsó aktív kereset 5560 százalékának megfelelő nyugdíjra lehet majd számítani, 3538 éves szolgálattal a jövedelempótlási ráta 70 százalék körül alakulhat, míg 42 évnél hosszabb beszámítható időben ez az arány meghaladhatja a 80 százalékot is. Tisztelt Ház! Az özve gyinyugdíjrendszer korszerűsítését 1998. évi bevezetéssel ajánlja a törvényjavaslat. A jelenlegi özvegyinyugdíjrendszer a már rég túlhaladott egykeresős családmodellen alapul, sem a biztosítási logikát, sem a szociális szolidaritást nem tükrözi, és számo s ellentmondással terhelt. Az 1998tól javasolt új rendszerben a leglényegesebb változást az jelenti, hogy az állandó özvegyi ellátás korlátozás nélkül megilleti a saját jogon öregségi, illetve rokkantsági nyugellátásban részesülő özvegyeket is. A jövőre v onatkozóan ugyanis eltörölni javasoljuk a saját és az özvegyi nyugdíj egyidejű folyósítását korlátozó szabályt, s megszűnik az egyik nyugdíjról történő kényszerű lemondás jelenlegi szabálya is. Az egy évig járó, minden özvegyet megillető ideiglenes ellátás mértéke változatlanul az elhalt nyugdíjának 50 százaléka, s ezt követően jár a nyugdíjas korú, a rokkant, illetve két árvaellátásra jogosult gyermeket nevelő özvegyek számára a korlátozás nélküli, 20 százalékos mértékű állandó özvegyi nyugdíj. A társadalm i igazságosság és a jogszerűség elve azt indokolja, hogy az eddigi korlátozó szabályok szerinti ellátásában részesülő, korábban megözvegyült személyek is választhassák az új szabályok szerinti ellátást, ha az számukra kedvezőbb. A visszamenőleges alkalmazá s jelentős, a bevezetés évében körülbelül 17 milliárd forint többletforrást igényel. Az árvaellátás feltételeiben változtatás nem szükséges, de az ellátás mértékét 30 százalékra javasoljuk emelni.
