Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 26 (272. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügy-minisztériumi államtitkár:
3605 A jogfejlődés további lépcsőjeként az 1992. évi LXVIII. törvény megteremtette a jogerős bírósági határozatok felülvizsgálatának lehetőségét. A Legfelsőbb Bíróság által lef olytatott felülvizsgálat mint rendkívüli jogorvoslat tulajdonképpen a polgári per III. fokává vált. Így mára a tipikus eset az, hogy a közigazgatási ügyeket öt fokon bírálják, bírálhatják el. Ebből kettő a közigazgatási fórum - I. és II. fok , három a bír ói I. és II. fok, plusz felülvizsgálat. Ez jelentős terheket ró az állampolgárokra éppúgy, mint a bírósági szervezetrendszerre. Erre tekintettel a közigazgatási perekben az eljáró bírói szintek számát a törvényjavaslat úgy csökkenti, hogy kizárja a fellebb ezés lehetőségét. A bírói szakban így a jogorvoslati funkciót a Legfelsőbb Bíróság által lefolytatott felülvizsgálat tölti be. Az új rendszerben tehát arányosabb szervezeti eljárási rend párosul a sokszor kis jelentőségű államigazgatási ügyekhez. Az új sza bály alól kivétel az, ha a közigazgatási eljárás egyfokú volt, és az eljáró közigazgatási szerv illetékességi területe az ország egész területére kiterjed. Ilyenkor a fellebbezési jog megmarad a bírói szakban. Ez természetesen azt jelenti, hogy az elbírálá s súlypontja a bíróságokra tolódik át, amit az ilyen ügyek súlya indokol. Ilyen eljárás lesz például versenyügyekben, ahol a Gazdasági Versenyhivatal jár el egyfokú eljárásban. Az alapvetően egyfokú közigazgatási per ugyanakkor a megyei bíróságok I. fokú h atáskörébe kerül, ami szervezeti biztosítékát adja annak, hogy az ítélkezésben fokozottan érvényesül a tapasztalattal együttjáró szakértelem. A jogorvoslati rendet érintő módosítások utolsó csoportja a II. fokon I. fok módjára hozott végzések kérdésköre. E zek ellen a javaslat fellebbezést enged, szemben a korábban alkalmazott kifogással. Az alapvető különbség az, hogy míg a kifogást az eljáró bíróság másik tanácsa bírálta el, addig a fellebbezés tárgyában az eggyel magasabb szintű bíróság dönt. A változásra az ad lehetőséget, hogy ezek a fellebbezések túlnyomó részben az ítélőtáblákhoz fognak kerülni, a Legfelsőbb Bíróságot jelentősen nem terhelik. Egyúttal a perben hozott végzések felülvizsgálhatóságát a javaslat megszünteti. A jövőben felülvizsgálatnak csa k ítélet ellen lesz helye, míg a végzések esetében egyfokú fellebbezésre lesz lehetőség, beleértve a II. fokon I. fok módjára hozott végzéseket is. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat más fontos jogterületet is érint. Így a munkaügyi jogviták elbírálásának sza bályai több ponton kiegészülnek. A javaslat célja az, hogy a munkaviszonnyal összefüggő minden kérdés, amit az anyagi munkajog is szabályoz, munkaügyi perben legyen elbírálható. Így például a javaslat szerint munkaügyi perben kell ítélkezni a munkaszerződé s megkötését megelőző tárgyalásra és a munkaviszony megszűnését követően a munkaviszonyból eredő jogra alapított igényekről, a kollektív szerződésekkel kapcsolatos vitákban, illetve a sztrájkkal, egyéb munkaharccal kapcsolatos jogellenes magatartásra alapí tott keresetek tárgyában is. A jogkereső munkavállalók számára jelent könnyebbséget az, hogy különböző típusú igényeiket egy perben érvényesíthetik, s nem kell több bíróságon több pert indítaniuk. Ezen okból a javaslat megengedi azt is, hogy a munkaügyi pe rben nem a munkaviszonyból eredő, de azzal közvetlen kapcsolatban lévő jogra alapított igény is érvényesíthető legyen. A munkaügyi perek eljárási szabályai annyiban változnak, hogy a jogviták specialitásaira tekintettel fokozottabban szerephez jut a felek megegyezésének elősegítésére való törekvés. A bíróság a munkaügyi pert így azzal kezdi, hogy az ügyet az összes körülmény mérlegelésével megvitatja. Ennek során a feleket tájékoztatja arról, hogy álláspontjuk érvényesítéséhez milyen tényeket kell megfelelő en bizonyítaniuk. Amennyiben ez az egyeztetés eredményes, a felek a hosszadalmas pereskedés helyett egyezséget köthetnek, így a per gyorsabban és békés úton befejeződhet. További fontos szabály, hogy a jövőben a bíróságnak soron kívül kell eljárnia azokban a munkaügyi perekben, amelyeknek tárgya megszüntetett munkaviszony helyreállítása, például jogellenes munkáltatói felmondás esetében. Ilyenkor a munkavállaló elemi, egzisztenciális érdekére tekintettel indokolt a per gyors elbírálását eredményező kiemelt kezelése.
