Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 26 (272. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügy-minisztériumi államtitkár:
3604 rendje között. Ugyanakkor a szűkítés mellett is megfelel a rendszer a fentebb említett követelményeknek, mivel nem marad egyetlen ítélet sem az érdemi jogorvoslati kontroll lehetősége nélkül, illetve potenciálisan minden ügy eljuthat az e gységes jogalkalmazást biztosító Legfelsőbb Bírósághoz. Ezek a szabályok alkalmasak arra is, hogy felgyorsítsák a perek végleges befejezését ebben az ügycsoportban. A konkrét változások a következők: az elsőfokú bíróság ítélete ellen kis perértékű ügyben f ellebbezni csak úgy lehet, ha a fellebbező fél az ítélet jogszabálysértő voltát állítja, s erre a fellebbezésében megfelelően hivatkozik is. Ez azt jelenti, hogy a fellebbezési eljárás nem automatikus folytatása az elsőfokú eljárásnak, hanem csupán ellenőr zési szerepet tölt be. Célja az, hogy a korábbi eljárásban elkövetett jogszabálysértéseket kiküszöbölje. Ez összhangban áll azzal, hogy a társadalomnak az az érdeke: a kis ügyekben kevesebb fokból álló, olcsóbb eljárási rendet alkalmazó igazságszolgáltatás t működtessen. Ugyanakkor a jogszabálysértés mind az anyagi, mind az eljárási jogszabályok megsértése útján megvalósulhat. Egy ilyen tartalmú fellebbezési eljárás a peres feleket is arra fogja késztetni, hogy csak megalapozott fellebbezésekkel éljenek, vag yis akkor, ha valóban történt jogszabálysértés. Ez a fellebbezési eljárás tehát nem lesz alkalmas arra, hogy a vesztésre álló fél tartósan időt húzzon. Mindez a fellebbezések számának csökkenése irányába hat. Maga a fellebbezési eljárás így egyszerűsödik, mivel szélesebb körben nyílik lehetőség a tárgyaláson kívüli elbírálásra, de csak akkor, ha ezt a peres felek egyike sem ellenzi. A felülvizsgálat során ugyancsak egyszerűsített eljárásban nyílik lehetőség arra, hogy a kis perértékű ügyeket a Legfelsőbb Bí róság gyorsan és véglegesen lezárja, ha az ügyben hozott jogerős ítélet megfelel a jogszabályoknak, illetve a Legfelsőbb Bíróság joggyakorlatának. Ezzel a megoldással elérhető, hogy a nyilvánvalóan alaptalan felülvizsgálati kérelmekkel ne legyen meghosszab bítható jelentős tartamban a per végleges befejezése. Ugyanakkor ez az engedélyezési eljárás egyszerűbb a rendes felülvizsgálatnál, mivel tárgyalást nem tartanak, így a Legfelsőbb Bíróság az ügyforgalmának e részében gyorsabban dönthet, ami a többi ügyre m egmaradó idő és erő bázisát növeli. A rendes felülvizsgálati eljárásban a tárgyaláson kívüli eljárás válik fő szabállyá, mivel itt csak jogkérdésben dönt a Legfelsőbb Bíróság - mindazonáltal a felek bármelyikének kérelmére kötelező a tárgyalástartás. Mind az új felülvizsgálati, mind a fellebbezési szabályok az úgynevezett kis perértékű ügyekben alkalmazandók. Ezek - némi leegyszerűsítéssel - azok a vagyonjogi perek, amelyek értéke a 200 ezer forintot nem haladja meg. Ezek aránya 1997 első negyedévében a hel yi bíróságokon indult vagyonjogi pereknek - amelyek az összes érkezett ügy 40 százalékát képezik - körülbelül 20 százaléka volt. Ugyancsak a kis perértékű ügyeket érinti az az új szabály, hogy a fizetési meghagyásokat a beérkezéstől számított 30 napon belü l a bíróságnak ki kell bocsátania. Erre a bírói aktusra a Pp. eddig nem írt elő határidőt, de az egységes és gyors jogalkalmazás óhaja ezt szükségessé tette. A határidő betartása a bíróságokat jelentős feladat elé állítja majd, szervezetten és pontosan kel l eljárniuk. Ha az így kibocsátott fizetési meghagyásra a kötelezett adós a törvényben meghatározott 15 napos határidőn belül nem válaszol, az jogerőre emelkedik és végrehajtható, vagyis igen gyorsan befejeződik az ügy. (18.20) Az új szabá ly sok eljárást érint, hiszen 1996ban közel 300 000 fizetési meghagyás iránti kérelmet nyújtottak be a helyi bíróságokon. Tisztelt Ház! A közigazgatási terep szabályai ugyancsak a jogorvoslatok tekintetében változnak leginkább. Az 1991. évi XXVI. törvény rendelkezett a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről. E törvény alapján - az addig többségében kétfokú közigazgatási eljárást követően - általánossá vált a bírósághoz fordulás lehetősége. A közigazgatási határozat törvényes ségét megvizsgáló I. fokú bíróság határozata ellen a fél fellebbezéssel is élhetett.
