Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 26 (272. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügy-minisztériumi államtitkár:
3603 bírósági szintek között, másrészről a jogorvoslati rendben olyan változtatásokat hajt végre, amelyek a jelenlegi egységes szabályozást az ügyek jel legére tekintettel differenciáltabbá teszik. A törvényjavaslat hatásköri szabályai a bírósági szervezeti rendszer változásait tükrözik. Az ítélőtáblák felállítása lehetőséget ad arra, hogy a helyi és a megyei bíróságok között az ügyek elsőfokú elbírálása t ekintetében arányosabb munkamegosztás érvényesüljön. A megyei bíróságok elsőfokú határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket ugyanis az ítélőtáblák bírálják majd el és nem a Legfelsőbb Bíróság. Ilyen ügyátcsoportosításra eddig azért nem nyílott lehetőség, mert az a Legfelsőbb Bíróságot mint fellebbezési fórumot túlterhelte volna. A hatáskörátcsoportosítás vezérelve az, hogy bonyolultabb ügyek kerüljenek át a megyei bíróságok elsőfokú hatáskörébe. Ezek elbírálása speciálisabb szakértelmet igényel. Így péld ául a megyei bíróságok elsőfokú hatáskörébe kerülnek a cégekkel kapcsolatos perek, a cégnek nem minősülő, de a megyei bíróságok által nyilvántartásba vett szervezetek, például alapítványok perei, a személyiségi jogi perek, illetve azok a szellemi alkotások kal kapcsolatos perek, amelyekben nem külön jogszabály által is nevesített szellemi alkotás a per tárgya; ilyen például a knowhow. Növelni fogja a megyei bíróságok elé kerülő ügyek számát az is, hogy a megyei bíróság hatáskörét megalapozó, 10 millió forin tban megállapított értékhatár nem változik. Az új szabályozás eredményeképpen a helyi bíróságok leterheltsége csökkenhet, mivel a hatáskörükbe tartozó ügyek száma csökken. Ugyanakkor a megyei bíróságokhoz átkerülő perek is gyorsabban fejeződhetnek be, mive l e szinten általában kisebb a leterheltség, ami az ügyek gyorsabb elbírálását eredményezheti. További előnyös következmény az, hogy a Legfelsőbb Bíróság nem kényszerül fellebbezések elbírálására, így az egységes jogalkalmazást elősegítő szerepét jobban tu dja majd érvényesíteni. Mindazonáltal hangsúlyozni kell, hogy a helyi bíróságok általános elsőfokú hatásköre érintetlen marad, tehát nincs szó arról, hogy a bíróságok elérhetőségét is érintő mérvű tömeges hatáskörmódosításra kerülne sor. Csupán az ésszerű ség és arányosság eszméjét szem előtt tartó korrekcióról van szó, ami azonban alkalmas az említett pozitív hatás kifejtésére. A megyei bíróságok elsőfokú hatáskörébe átkerülő ügyek aránya a helyi bíróságokon indult perek számának mintegy 1518 százalékára becsülhető. Ennek körülbelül 90 százalékát a közigazgatási ügyek teszik ki. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat a bírósági szintek számának növelése kapcsán részben megújítja a polgári perek jogorvoslati rendjét. A legfontosabb változás az, hogy az úgynevezett kis perértékű ügyekben a fellebbezési eljárás egyszerűsödik, miként a felülvizsgálati kérelmek elbírálása is. (18.10) A változások hátterének megvilágításához ki kell térni a jogorvoslat fogalmának, illetve funkciójának rövid felvázolására. A jogorvoslati eszközök lényege az, hogy a bíróságok által első fokon hozott döntéseket egy másik fórum kontrollja alá helyezik. Ha egy adott ügyben úgy születik meg a végleges döntés, hogy azt több, egymástól független testület is megvizsgálja, akkor nagyobb az esélye annak, hogy helyesebb, elfogulatlanabb, igazságosabb döntés születik. Egy adott ország bírói szervezetén belül a jogorvoslati rend felépítése során így törekedni kell arra, hogy több szinten keresztül jusson el az ügy végleges döntésig, ugyanakkor az eljár ó fórumok számának határt szab a társadalom teherbíró képessége: a többszintű eljárási rend költségesebb mind a peres felek, mind a szervezetrendszert fenntartó társadalom szemszögéből nézve. A jogorvoslati rend meghatározásának harmadik lényeges eleme az, hogy lehetőleg minden ügy eljuthasson valamilyen formában a bírói szervezetrendszer csúcsán álló bírósághoz, ugyanis ez biztosíthatja azt, hogy az írott jogot egységesen alkalmazzák. Ez pedig a jogbiztonság lényeges eleme, ugyanis a peres felek bízhatnak abban, hogy ügyükben végső fokon mindenütt és mindenkor ugyanúgy fogják a jogot alkalmazni. Mindezen szempontokat szem előtt tartva a javaslat a kis perértékű ügyekben szűkíti a jogorvoslati lehetőséget, arányosságot teremtve ezzel az ilyen ügyek nagyságre ndje s az eljárás
