Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 21 (271. szám) - A kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP):
3544 szakvizsga vagy azzal egyenértékű képesítés.". Ha ezt a két mondatot le akarom magyarra fordítani, akkor ez a következőt jelenti: a minisztereln ök analfabéta is lehet... (Dr. Avarkeszi Dezső és dr. Kis Zoltán: Igen!) , a helyettes államtitkár az más, annak szakképesítéssel kell rendelkeznie. Én tudom, hogy a világ talán minden országában így van ez, de, tisztelt képviselőtársaim, ez így, együtt, eg yben leírva nagyon abszurd! És ez annak a következménye, hogy egy törvényjavaslatban lettek szabályozva talán össze nem illő dolgok. A mentelmi joggal kapcsolatos kifogásokat képviselőtársaim már elmondták, ehhez képest én csak egyet fűznék hozzá: ha a min iszterek vonatkozásában az ügy a köztársasági elnökhöz tartozik, és ugyanez van az összeférhetetlenségre, akkor - miután törvény adja a köztársasági elnök úr hatáskörét, a törvény ad újabb hatáskört a köztársasági elnöknek , értelemszerűen érvényes az alk otmánynak az a passzusa, hogy a miniszterelnöknek vagy az illetékes miniszternek az ellenjegyzése szükséges. Végig kellene gondolni, hogy milyen kavarodás származhat ebből, és hogy adott esetben ki az illetékes miniszter - a miniszterelnök, az egy másik tö rténet. Szerencsétlenül keverednek aztán ezek az elemek, és ez megmutatkozik a törvényjavaslat egyéb részeiben is. Engedjenek meg nekem egy példát! Azt mondja a 17. § (2) bekezdése, hogy "a miniszternek a megbízatásával összefüggésben okozott kárért a mini sztérium a Ktv. 71. § (2) bekezdésének rendelkezései szerint tartozik felelősséggel". Itt tehát arról van szó, hogy a miniszter szenved kárt, és a minisztériumnak kell - a meghatározott szabályok szerint - kártérítést fizetnie. Én vettem magamnak a fáradsá got, és megnéztem a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény 71. §ának (2) bekezdését. Ez a (2) bekezdés - itt is látszik a keveredés és az abszurditás - felsorolja a munka törvénykönyvének azt a 3040 szakaszát, amelyeket egyébként a köztisztviselők vo natkozásában is alkalmazni kell. Végignéztem, hogy most akkor mégis melyik lehet ezek közül, mert nyilvánvalóan nem mindegyik, hiszen, gondolom, a szakszervezetekre vonatkozó munka törvénykönyvi szabályok meg az érdekegyeztetésre vonatkozóak azért talán ne m ide tartoznak. Találtam benne olyat, ami, úgy tűnik, ideillik, mert a kártérítésre vonatkozik; és akkor tessenek nézni az abszurd helyzetet! Azt mondja ez a törvényjavaslat, hogy a miniszterek vonatkozásában munkáltatónak a miniszterelnököt kell tekinten i. Tehát a miniszterelnöknek vannak meg azok a jogai, amelyeket a munka törvénykönyve a kártérítés kapcsán szabályoz. Tessék nekem megengedni, hogy ismertessek egy szabályt! Azt mondja, hogy "a munkáltatót felelősség terheli a munkavállaló munkahelyre bevi tt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért". Ezt a munkáltató úgy tudja csökkenteni, hogy például elrendelheti az öltözőben való elhelyezését ezeknek a tárgyaknak, sőt korlátozhatja bizonyos dolgok munkahelyre való bevitelét, és ha ezt megtette, akkor a munkáltató nem felel a károkért. Ugye, vicces a miniszterelnöknek ilyen jogosítványokat adni a miniszterekkel kapcsolatban? Nem valószínű, hogy a miniszterelnök úr, bármelyik miniszterelnök úr valaha is élne ezzel a szabállyal, de talán nem kellene bele keverni ilyen kisszerű dolgokat a miniszterek jogállásáról szóló törvénybe! Azt hiszem, hogy ez - hogy mondjam - kicsit nagyobb léptéket igényelne. Aztán ez a törvényjavaslat bizonyos mértékig - hogy mondjam - kisstílű. Ha nekem meg tudná mondani valaki, h ogy miért kell például a miniszterelnöknek vagy a minisztereknek nyelvpótlék, ami egyébként felsőfokú vizsgánál az illetményalap 40 százaléka, középfokú vizsgánál 30 százaléka! Én nem hiszem, hogy a miniszterek igényt tartanak erre. Biztos, hogy ebbe a tör vényjavaslatba ezt a szabályt be kellett tenni? Én azt hiszem, hogy jobban végig kellett volna ezt gondolni. Sokan kifogásolják az összeférhetetlenséggel kapcsolatos szabályokat - valóban kifogásolhatóak. Kifogásolható az, hogy a köztársasági elnöknek van valamiféle jogosítványa ezen a területen a miniszterekkel kapcsolatban. Tisztelt képviselőtársaim, itt van nálam a '48as III. törvény - mármint az 1848as III. törvény , aszerint is a király nevezett ki, de azért egyébként az Országgyűlésnek voltak jogos ítványai a miniszterekkel kapcsolatban, és nem a köztársasági elnöknek. De ami talán a legabszurdabb szabály - és engedjék meg nekem, hogy még erről beszéljek , az a szabály, amely a 3. § (2) bekezdése és a 4. § (2) bekezdése a) pontjának az összefüggéséb en
