Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 21 (271. szám) - A kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ):
3527 Miniszter úr expozéjában beszélt arról, hogy ezt a törvényjavaslatot széles körű egyeztetés előzte meg. Valóban így van: a Szabad Demokraták Szövetsége részéről többek között például én vehettem ezen részt, éppen ezé rt kicsit furcsa helyzetben kell most elmondanom ezt a felszólalásomat. Amikor az egyeztetéssel végeztünk, úgy gondoltam, hogy ha az Országgyűlés előtt erről kell beszélnem, akkor egyértelműen azokról az eredményekről beszélhetek, amelyek az egyeztetés sor án kompromisszumként megszülettek, és amelyek meggyőződésem szerint és meggyőződésünk szerint jobbá tették az eredeti törvényjavaslatot. Nos, ennek ellenére azzal kell kezdenem felszólalásomat, hogy a Szabad Demokraták Szövetségének képviselői az alkotmány ügyi bizottságban az általános vitára bocsátás tekintetében ellenszavazattal éltek. Ellenszavazattal, azért, mert az előterjesztés három kérdésben eltért attól, mint amiben az előkészítés során megállapodtunk. Bízzunk abban, hogy ezekben a kérdésekben megá llapodásra tudunk jutni, hiszen a törvényre szükség van: az alkotmánybírósági döntés értelmében június 15ével hatályát veszti az alkotmányellenesnek nyilvánított korábbi törvény. Ebben a kérdésben tehát nagyon sürgős a megállapodás, és bízzunk benne, hogy ez létre is fog jönni, hiszen nem hiszem, hogy ha az előkészítés során meg tudtunk állapodni, akkor ennek most különösebb akadálya lenne. Az Alkotmánybíróság a 49/1996. AB határozatával az 1973. évi III. törvényt és a hozzá kapcsolódó, 1077/1987. számú mi nisztertanácsi határozatot június 15ével hatályon kívül helyezte, mivel alkotmányellenessé nyilvánította ezeket. Azt is megállapította az Alkotmánybíróság, hogy mulasztásos alkotmánysértés valósult meg azzal, hogy az alkotmány 39. § (2) bekezdésének rende lkezései ellenére az Országgyűlés a kormány tagjainak és az államtitkárok jogállásáról, díjazásáról és felelősségéről a szükséges kétharmados törvényt eddig nem hozta meg. Az államtitkárok tekintetében '90ben már megszületett egy ideiglenes törvény, annak előterjesztése során már az indoklása is tartalmazta, hogy rövidesen meg fogjuk kapni az előterjesztést az átfogó rendezésre és a miniszteri jogállásról szóló törvényre. Most tudjuk érdemben tárgyalni ezt az előterjesztést. Nagyon sok tekintetben előremut ató a törvényjavaslat, és elsősorban ezt szeretném hangsúlyozni. Az Alkotmánybíróság által felvetett problémákat - a jogállás, a díjazás és a felelősség kérdését - szabályozza. Nagyon lényeges kérdés például, hogy a miniszteri felelősségnél nemcsak a polit ikai, hanem akár a kártérítési felelősségre is kiterjedő szabályokkal találkozhatunk az előterjesztésben. Az expozéban elhangzott pozitívumokkal szemben azonban kénytelen vagyok hangsúlyozni azt a három kérdést - hiszen a mostani felszólalásnak ez a leglén yegesebb eleme , amelyben más a véleményünk, és amely három kérdésben az előterjesztés eltér attól, amiben az előkészítés során megállapodtunk. Ez a három kérdés a következő: a helyettes államtitkárok kinevezésének kérdése; a Miniszterelnöki Hivatal vezet ésének kérdése; és végül a zárórendelkezésekben található - és nem a miniszterek és államtitkárok juttatásait szabályozó - egyéb rendelkezések kérdése. Nos, ha ebben a három kérdésben meg tudunk állapodni, nagy valószínűség szerint nem lesz akadálya annak, hogy ez a kétharmados törvény időre megszülessék. Kezdem a helyettes államtitkárok kinevezésének kérdésével. Koalíciós kormányzás idején kiemelkedően fontos kérdés, hogy a tárcák vezetésénél a miniszteri felelősség világos legyen. A miniszteri felelősségh ez elengedhetetlenül fontos az, hogy legfontosabb munkatársai tekintetében a miniszter dönthessen: kikkel tud együtt dolgozni, kikkel nem tud együtt dolgozni. Ebben a körben az előterjesztés a miniszterelnökhöz telepíti a helyettes államtitkárok kinevezésé nek jogkörét. Úgy gondoljuk, hogy ezt a kérdést a miniszternél kell hagyni, és az az érv, ami az alkotmányügyi bizottságban elhangzott, hogy ez nagyobb védelmet, tekintélyt biztosít a helyettes államtitkároknak, ezzel szemben aligha elégséges érv. (12.30) (Szili Sándort Boros László váltja fel a jegyzői székben.)
