Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 21 (271. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BALSAI ISTVÁN, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója:
3520 Felvetet tük azt a kérdést ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán, hogy vajon készülte akár egy néhány oldalas hatásvizsgálat az ügyek érkezésének várható megoszlását illetően, akár a négyszintű bírósági rendszer bevezetése kapcsán, akár a hatáskörök áttelepítését i lletően. És képzeljék el, tisztelt képviselőtársaim, az ott lévő helyettes államtitkártól azt a választ kaptuk, hogy ilyet nem lehetett elkészíteni, tehát az Igazságügyi Minisztériumtól, ahol több mint száz éve vezetnek bírósági statisztikát, és az előző é v adatai rendelkezésre állnak, azt a választ voltunk kénytelenek nem elfogadni, de meghallani, hogy nem lehet előre megbecsülni - szó szerint olvashatnám a jegyzőkönyvet a parlamenti bizottság üléséről , nem lehet azt tudni, hogy jövőre vajon hány munkaüg yi vagy hány polgári ügy lesz, ami majd most a megyei bíróságon fog indulni. Ráadásul olyan tévedéseket hangoztatott a kormány képviselője, hogy például 1012 ezer büntetőüggyel lesz több majd a megyei bíróságokon évente, e nagyságrenddel haladja meg az od a kerülő Pp.módosítás miatti ügyek számát; holott tudjuk azt, hogy a Pp.módosítással, önmagában a közigazgatási ügyek kapcsán már azt a több tízezer ügyet a megyei bíróságokra fogja telepíteni. Tehát egyszerű tárgyi tévedéseken alapult a kérdésekre adott kormányzati válasz. Hogyan lehetne egy ilyen csomagot támogatni, ahol ilyen kormányzati előkészítés van? A bizottságot tájékoztató illetékes felsőbb szintű - hogy úgy mondjam - minisztériumi vezető, ilyen alapvető adatokat nem tud, illetve tévesen idéz. T ermészetesen nem fogadhattuk el azt az érvelést; és ezúton is szeretném ellenzéki képviselőtársaim nevében is visszautasítani. Ott is elhangzott, a bizottságban, hogy nem a feketegazdaságot pártolja az, aki óvja az igazságszolgáltatást egy nem megfelelően előkészített, nagyon sok szakmai aggályt és más hiányosságot magán hordó csomagnak az elfogadását. Az is felmerült, hogy vane ennek a kormánynak jelenleg, egy évvel a választások előtt annyi kitartása, szakmai és politikai tőkéje, hogy valóban egy több év tizedre szóló, ilyen jelentős vállalkozást háromévi - hogy úgy mondjam - késedelem után, a kormányzati ciklus utolsó évébe lépve, még egy jó néhány hónapot ennek a vitájával eltöltve, vajon szabade ilyen döntést hozatni a parlamenti többséggel? Amely két évvel későbbeni hatálybalépéskezdőidőpontot jelöl meg, és aztán további öt évvel későbbeni hatálybalépést; tehát még kéthárom kormányzati ciklust érintően az általa jónak tartott elképzelést kívánná a jelenlegi többséggel jóváhagyatni. Úgy gondoltuk tíze n, hogy nincs abban a helyzetben jelenleg ez a kormány, hogy ezzel a jelentős lépéssel, hosszú időre szólóan, ezekkel az itteni szabályozási elvekkel döntse el a kérdést. Természetesen egyik ellenzéki párt képviselője sem ellenezne - a saját pártjának és k épviselői meggyőződésének a híveként - egy kiérlelt, egy, a bíróságok hatékony működését segítő és a jogkereső közönség - ahogy ezt a miniszter úr is jól érzékeltette - érdekében álló döntést. De azért azt elég könnyű belátni, tisztelt Országgyűlés, hogy a bírósági szintek számának a szaporítása, az ügyeknek a helyi bíróságról máshová, messzebbre telepítése nemigen fogja a jogkereső közönség érdekét szolgálni, ha az ország egyik sarkából a másikba kell majd egy fellebbezés kapcsán utaznia. De ne előlegezzük meg a jövő héten induló vitát, hiszen ezek majd részletesen, húszórás időkeretben ki lesznek tárgyalva! Természetesen a kiérleletlenséget számos egyéb példával érzékeltettük, megpróbáltuk érzékeltetni a bizottsági ülésen. Ennek kapcsán hivatkoztunk arra, vajon akkor, hogyha a jelenleg a helyi bíróságokon működő és a tényleges döntéseket hozó bírák 1, usque 5 éves gyakorlattal rendelkeznek, és ezek után a helyi bíróságok legjobb erőit - nyilván a megnövekedett hatáskör miatt - a megyei bíróságokra fogja a f eladat átkényszeríteni, a dolgok rendes és normális folyamata alapján. Vajon tényleg kik, milyen gyakorlattal rendelkező bírók fognak bíráskodni a helyi bíróságokon? Vajon hogyha - a megváltozott hatásköröket illetően - a megyei bíróságok főleg mind büntet ő, mind pedig polgári ügyszakban számossal több ügyben kénytelenek eljárni, kik fognak gondoskodni ezeknek a megyei bíróságoknak a kibővített tárgyalótermeiről, a kibővített bírói létszámáról? Hiszen azt hallottuk, hogy nem lesz több bíró. Azt mondta a hel yettes államtitkár úr, hogy nem hozott megoldást a bírák számának a növekedése; és most hallottuk - a miniszter úr is megismételte , megbukott az úgynevezett gyorsítási csomag, amely 2 évvel ezelőtt azt a reményt - akkor is a
