Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 21 (271. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BALSAI ISTVÁN, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója:
3519 igazságszolgáltatási tanács kérdésében, mind pedig a négyfokú bírósági rendszer bevezetése kérdésében - a többség támogatja a kormány előterjesztését, a többi reformot érintő kérdésben pedig tulajdonképpen érdemi ellenvetés az ellenzéki pártok részéről sem hangzott el. Összességében tehát az alkotmányügyi bizottság többségi álláspontja az, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvénynél az általános vitára való alkalmasságot az alkotmányügyi bizottság megállapította. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Az alkotmányügyi bizottság ülésén kisebbségi vélemény is megfogal mazódott. Ezt ismerteti dr. Balsai István úr. DR. BALSAI ISTVÁN , az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy ezt a miniszter úr elmondta az imént, valóban hosszú időre szó ló, vagy legalábbis annak szánt törvénycsomagot tárgyal az Országgyűlés. Ezért mindenképpen felmerül a kérdés - és a bizottságban is ez képezte a legnagyobb vitát és a legnagyobb megosztottságot jelentő döntést , hogy miért van az, hogy a hét pártot magáb an foglaló Országgyűlésből öt párt kénytelen volt nemmel, illetőleg tartózkodással kifejezni ellenérzését az ily módon most már csak két párt által támogatott javaslatokkal kapcsolatban. A 14:10es szavazás hiszen nemcsak számszerűleg rossz egy ilyen ügy k apcsán, hanem a konszenzussal kapcsolatos legcsekélyebb elképzelését sem igazolja a kormánynak. Ez nagyon rossz, azt kell mondanom, mint ellenzéki politikusnak is, hiszen egy olyan, a politikától valóban függetlenné vált és a törvényhozástól és a végrehajt ó hatalomtól mind nagyobb függetlenséggel rendelkező, de ugyanakkor kölcsönösen egymásra utalt hatalmi ág egészének és környezetének a szabályozását illeti, mint a bírósági reformnak nevezett törvénycsomag, ami természetesen több, mint a bíróságok ügye, hi szen ügyészséggel kapcsolatos törvényjavaslatok is vannak, és mint hallottuk itt, több más épül egymásra. Nos, tehát miért 14:10 ez az arány? Ennek indokait maga a miniszter úr mondta el az imént, és ezek elhangzottak a bizottsági vitában is, ezért az otta ni történéseket ismertetem, de utalhatok az itt élőszóban előadottakra, hogy tudniillik az ellenzéki képviselőket egyáltalán nem győzte meg az az érvelés, hogy az alkotmányozás folyamata, az új alkotmány koncepciójának elfogadását követően előállt helyzet indokolja a legcsekélyebb mértékben is a kormánynak az ettől eltérő álláspontját. Nem győzhette meg, mert az imént hallottuk azt, hogy 1996 márciusában jött létre az a bizonyos szűk körű kodifikációs bizottság, amelynek az érdekeltek voltak elsősorban a ta gjai, tehát magas beosztású bírák és megyei bírósági vezetők és még néhány érdekelt és érintett, ennek az ügynek a kapcsán évek óta igen dicséretes munkát kifejtő személy, de a politikai döntéshozásban és az ezzel kapcsolatos döntési felelősséget, politika i és egyéb felelősséget viselők közül úgyszólván senki. Nos, ha 1996 márciusában ez a kodifikációs bizottság már megalakulván döntött az indulást illetően a négyszintű bíráskodás bevezetése és az országos igazságszolgáltatási tanács felállítása iránt, akko r hogy lehet itt az ellenzék magatartásáról beszélni, akik 1996 decemberében többékevésbé bizonyos fenntartásokkal fogadták az új alkotmány koncepcióját, illetőleg tartózkodással fejezték ki hiányérzetüket? (11.50) Hogyan lehet, tisztelt Országgyűlés, az ellenzéknek a legcsekélyebb köze is annak a helyzetnek az előidézéséhez, amely az alkotmányozással kapcsolatos hatpárti, de mind a hét párt által tudomásul vett egyezségnek a felrúgásán alapulva kívánja az igazságszolgáltatás ilyen jelentős törvénycsomagjá t, ezek szerint konszenzus hiányában is, hosszú időre szólóan átvitatva - a későbbiek folyamán lesz nyilván módunk részletesen kifejteni az ezzel kapcsolatos aggályainkat , az ország szempontjából egyáltalán nem lényegtelen kérdést így eldönteni?
