Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 21 (271. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SZIGETHY ISTVÁN, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója:
3518 előterjesztésemet, amit az expozé kezdetén elmondtam: ez a reform - még egysze r hangsúlyozom - az állampolgárok millióit érinti, mindannyiunkat érint; találjuk meg a parlamentben azokat az ésszerű kompromisszumokat, amelyek ennek a reformnak a megvalósítását elősegítik és előremozdítják. Ehhez kérem a tisztelt képviselők támogatását ellenzéki oldalról és kormánypárti oldalról is egyaránt. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm miniszter úrnak. Most megadom a szót dr. Szigethy Istvánnak, az alkotmányügyi bizo ttság előadójának, aki a T/4216. számú törvényjavaslathoz kapcsolódóan kíván felszólalni. DR. SZIGETHY ISTVÁN , az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A jogállamiság megerősítéséhez feltétlenül szüksé ges igazságszolgáltatási reformmal az alkotmányügyi bizottság már hónapok óta foglalkozott, februárban egy reformalbizottságot hozott létre, amelyben a pártok képviselői előzetesen megkapták azokat az elképzeléseket, amelyek végül is a mostani reformcsomag keretében az Országgyűlés elé kerültek. A kormánnyal való együttműködés az alkotmányügyi bizottságon belül önmagában jelezte azt, hogy itt az egyes pártérdekek feletti közös érdekről van szó, a jogállamiság megerősítése, a lakosság biztonságérzetének erős ítése, az ügyek gyorsabb elintézése pártoktól független közös társadalmi érdek, ahogy erre expozéjában az igazságügyminiszter úr is hivatkozott. Az alkotmányügyi bizottság valamennyi javaslatot megvitatta, ezek közül a bíróságok szervezetéről és igazgatás áról szóló T/4216. számú törvényjavaslattal kapcsolatos alkotmányügyi bizottsági vitáról szeretnék néhány szót szólni. Tulajdonképpen két kérdésben volt igazán éles a vita, a két kérdés részben alkotmányossági kérdést érint, ré szben pedig szakmai szervezeti megoldásokat. Az alkotmányügyi bizottság természetesen jellegéből adódóan mind a funkcionális feladatának megfelelően az alkotmányossági kérdésekkel is foglalkozott, mind pedig - mint az igazságszolgáltatással foglalkozó szak mai ágazati bizottság - a szakmai kérdések megoldásáról is vitát folytatott le. Az alkotmánnyal kapcsolatos kérdésekről már korábban szó volt, Csákabonyi Balázs az alkotmánymódosítást érintő alkotmányügyi bizottsági vitáról beszámolt. Ebből csak azt szeret ném hangsúlyozni, hogy a táblák bevezetése, tehát a négyfokú igazságszolgáltatási rendszer bevezetése mindenképpen alkotmánymódosítást igényel. Ennek konkrét formájában viszont lehetséges több megoldás, lehetséges többek között az is - ez a vitában elhangz ott , ami az Országgyűlés által megfogalmazott alkotmánykoncepcióban került az Országgyűlés elé, és amelyet az Országgyűlés el is fogadott, hogy esetleg nem magában az alkotmányban, hanem alacsonyabb szintű jogszabályban, a bírósági szervezeti törvényben szabályoznák ezt a kérdést, ha az alkotmány egy ilyen szintű szabályozásra lehetőséget ad. A másik kérdés az országos igazságszolgáltatási tanács kérdése. Ez nem igényel alkotmánymódosítást, hiszen a jelenlegi alkotmány a kormánynak és az igazságszolgáltat ásnak a közvetlen viszonyáról semmiféle rendelkezést nem tartalmaz, tehát lehetséges az, hogy erről alkotmánymódosítás nélkül is, a bírósági szervezeti törvényben az Országgyűlés döntsön, törvényt hozzon. A vita végezetül 14 támogató szavazat, 8 ellenszava zat és 2 tartózkodás mellett zárult. Az alkotmányügyi bizottság általános vitára alkalmasnak találta az érintett törvényjavaslatot. Ennek keretében szeretném hangsúlyozni, hogy a szakmai érvek mind az országos igazságszolgáltatási tanács felállítása tekint etében, mind pedig a négyfokú bírósági szervezet tekintetében egybeestek azokkal a szakmai érvekkel, amelyeket az igazságszolgáltatás részéről kaptunk, és amelyeket az alkotmányügyi bizottság természetesen a vitához beszerzett. Ennek keretében az alkotmány ügyi bizottság többségében kialakult az az álláspont, hogy mind a két vitás kérdésben - mind az országos
