Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 21 (271. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter:
3513 tanács és más elnevezésekkel ma már ezek a szervezetek az európai alkotmányfejlődésben általánosan is elfogadott intézményként vannak jelen. Az országos igazságszolgáltatási tanács elnöke a Legfelsőbb Bíróság mindenkori elnök e, és hivatalból tagja: a legfőbb ügyész, az Országos Ügyvédi Kamara elnöke, a parlament alkotmányügyi és költségvetési bizottságának egyegy képviselő tagja és az igazságügyminiszter. Az országos igazságszolgáltatási tanácsot annak hivatala segíti a dönt ések végrehajtásában, előkészítésében, ellenőrzésében. A hivatal vezetője határozatlan időre kinevezett hivatásos bíró. Az országos igazságszolgáltatási tanács legfontosabb jogkörei a következőkben foglalhatók össze: irányítja és ellenőrzi a kinevezési hat áskörébe tartozó bíróságok, bírósági elnökök igazgatási tevékenységét; elkészíti és a kormányhoz benyújtja a bírósági fejezetre vonatkozó költségvetési javaslatot - ha az országos igazságszolgáltatási tanács költségvetési javaslata és a kormány által benyú jtott javaslat között eltérés van, a kormány köteles részletesen feltüntetni, hogy mi volt az országos igazságszolgáltatási tanács javaslata és mi az eltérés indoka; meghatározza a továbbiakban a bíróságok szervezeti és működési szabályzatának alapelveit; jóváhagyja az ítélőtáblák és a megyei bíróságok szervezeti és működési szabályzatát; a bíróságokra kötelező szabályokat alkot, ajánlásokat és határozatokat hoz, ezek megtartását ellenőrzi; előzetes véleményt nyilvánít a Legfelsőbb Bíróság elnökének tisztsé gére jelölt személyről és az elnökhelyettes személyéről; kinevezi, illetőleg felmenti az ítélőtáblák elnökét, elnökhelyettesét, a megyei bíróság elnökét, helyettesét, a kollégiumvezetőt, a hivatal vezetőjét és helyettesét; bármely tagjának javaslatára kivé telesen elrendelheti a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyek soron kívüli intézését, és mindezek érdekében vizsgálatokat végez. Az országos igazságszolgáltatási tanács elnöke évente tájékoztatja az Ország gyűlést a bíróságok általános helyzetéről és az országos igazságszolgáltatási tanács igazgatási tevékenységéről. A bíróságok központi igazgatásának előbb vázolt megoldása tehát nem jelenti azt, hogy a bíróságok elszigetelten, izoláltan működnének a társada lomtól. Továbbra is megmarad a köztársasági elnök kinevezési jogköre a bírákat illetően. Az országos igazságszolgáltatási tanács elnökeként szereplő Legfelsőbb Bíróság elnökét továbbra is az Országgyűlés választja meg. Más hatalmi ág, a törvényhozó és a vé grehajtó hatalom is képviseletet kap az igazságszolgáltatási tanácsban, és tagja a tanácsnak a jogalkalmazásban kulcsszerepet játszó Legfőbb Ügyészség vezetője, illetőleg az ügyvédi kamara elnöke is tagja a tanácsnak. A tanács elnöke évente köteles tájékoz tatni az Országgyűlést a bíróságok működéséről. A bírósági szervezet költségvetését az Országgyűlés állapítja meg. A tanácsot a tagok egyharmada, azaz a kisebbség javaslatára is össze kell hívni, és az általuk javasolt témát napirendre kell tűzni. Mindezek egyben biztosíthatják, hogy a bíróságok igazgatása és a bíróságok és a társadalom közötti kapcsolat nem szakad meg, a bíróságok nem válnak izolálttá, ugyanakkor következetesen, egyértelműen érvényesülnek a felelősségi viszonyok, és maradéktalanul érvényes ül a bírói hatalmi ág elkülönülése és függetlensége. Helyi szinten a bírósági igazgatás legfontosabb szereplői a bírósági elnökök, s közülük is kitüntetett szerepe lesz a megyei bíróságok elnökeinek, akik egyben felelősek a megyén belüli bíróságok működésé ért. A korábbi absztrakt feladatmeghatározás helyett a javaslat meghatározza azt az objektív keretet, azaz a mindenkori költségvetést, amely keretei között a megyei bíróság elnöke gondoskodni köteles a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételekről. A bírósági vezetők kinevezése a jövőben hat évre szól, amely idő alkalmasabb a hosszabb távú célkitűzések tervezéséhez és végrehajtásához. A bíróságok igazgatásában részt vevő bírói testületek továbbra is jelentős szerepet játszanak, feladatuk részben bőv ül, részben pedig átalakul. Arra tekintettel, hogy a végrehajtó hatalom a jövőben döntési jogosítványokkal nem rendelkezik a bíróságok igazgatásában, indokolt volt megszüntetni azokat az egyetértési jogokat, amelyeket a bírói testületek éppen a végrehajtó hatalmat képviselő igazságügyminiszter, illetve az általa kinevezett bírósági vezetők korlátozása érdekében gyakorolhatnak.
