Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 21 (271. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter:
3514 Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a bíróságok központi igazgatását végző országos igazságszolgáltatási tanács 9 tagját maguk a bírák v álasztják, és ezen belül kitüntetett szerepe van az összbírói értekezletnek, hiszen itt választják meg azokat a küldötteket, akik közül a tanács tagjai kikerülhetnek. Új jogosítványa az összbírói értekezletnek, hogy kezdeményezheti a tanács kinevezési hatá skörébe tartozó bírósági vezetők felmentését. A megyei bíróságokon, az ítélőtáblákon és a Legfelsőbb Bíróságon működő bírói tanácsoknak megszűnik az egyetértési joguk a bírói kinevezéseket illetően, de minden lényeges kérdésben véleményt nyilváníthatnak, é s új jogosítványként kezdeményezhetik az adott bíróság elnökének kinevezési jogkörébe tartozó vezető felmentését. (11.20) Fontos jogkör az automatikus szignálást realizáló ügyelosztási terv véleményezése. E jogkör megilleti magát a kollégiumokat is. A négy szintű bírósági rendszer bevezetését illetően alapvetően két összefüggéssel kell részletesebben foglalkozni: egyrészt, hogy miért van szükség erre a lépésre, másrészt pedig miért döntött a kormány úgy, hogy távlatilag öt, 1999. január 1jétől viszont három ítélőtábla felállítását javasolja az Országgyűlésnek. A magyar igazságszolgáltatás két legneuralgikusabb pontja az eddigiekben a helyi bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság szintjén jelentkező túlzott leterheltségben határozható meg. Emiatt a helyi bíróságoko n az ügyek elhúzódnak, az ottani bírák tőlük független okokból nem rendelkeznek kellő szakmai tapasztalattal és bonyolult, speciális ismeretekkel a túlságosan is specializálódó ügyek elbírálásához. Másrészről a Legfelsőbb Bíróság kapacitását teljesen leköt i a fellebbezések és a felülvizsgálati kérelmek elbírálása, így a mai bonyolult, gyakran változó jogrendszerünkben feltétlenül szükséges, a jogalkalmazás egységét biztosító döntések meghozatalára nincs lehetőség. A helyi bíróságok problémája nem oldható me g pusztán a bírói létszám emelésével, ezért a kormány álláspontja szerint az egyedül járható út a megyei bíróságok hatáskörébe tartozó ügyek számának növelése. Az itt dolgozó bírák képzése is könnyebben megoldható, nem beszélve a már meglévő, nagyobb szakm ai tapasztalatról. A hatásköri átrendezésekről, ezek lényegéről az eljárási törvények tárgyalásakor tájékoztatom részletesen a tisztelt Házat. Ha ez a hatásköri átrendezés a háromszintű bírósági rendszerben, egyfokú rendes jogorvoslat mellett valósulna meg , a Legfelsőbb Bíróság még kevésbé tudna eleget tenni alkotmányos kötelezettségének, hiszen még több ügyben kellene fellebbezési fórumként eljárnia. Ismeretes viszont, hogy a büntetőeljárásban kétfokú rendes perorvoslat kerül bevezetésre az 1994 januárjába n elfogadott büntetőeljárási kódex koncepciójának megfelelően. Az ítélőtáblák nélkül e modell csak akkor lenne alkalmazható, ha valamennyi büntetőügy helyi bíróságon indulna. Ez azonban azt is jelentené, hogy a második jogorvoslat a Legfelsőbb Bíróságra ke rülne, tehát lehetetlenné válna a jogegységi funkciók ellátása. Szükségszerű tehát ebben az összefüggésben egy kizárólag jogorvoslati fórumként működő bírósági szint, az ítélőtábla kialakítása. Az ítélőtábla tehát megszűri a Legfelsőbb Bírósághoz kerülő fe llebbezéseket, és ezáltal lehetőség nyílik a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslatban bevezetett jogegységi döntések meghozatalára; más oldalról a bonyolultabb, nagyobb szakmai ismereteket igénylő ügyek felkerülése a megyei bíróság ra feltehetően, sőt bizonyára az egyszerű ügyek megítélésére vonatkozó munkát könnyebbé és gyorsabbá teszi a helyi bíróságok szintjén. A kormány által elfogadott koncepció három ítélőtábla felállításáról rendelkezett, azonban a további elemzések, felmérése k arra az eredményre vezettek, hogy a kívánt célok eléréséhez nem elegendő három ítélőtábla. Ezt a bíróságok várható ügyforgalmi adatai - különösen a várható , továbbá Magyarország földrajzi adatai indokolják. A megközelíthetőség, tehát az ítélőtábláknak az ügyfelek általi elérhetősége fontos szempont, éppen ezért távlatilag az optimális megoldás az öt ítélőtábla felállításával érhető el. Szeretnék utalni arra, tisztelt Ház, hogy hasonlóképpen 1945ig
