Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 20 (270. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 1996. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 1996. évi tevékenységéről szóló beszámolóról, az abból adódó feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat együt... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - LENDVAI ILDIKÓ (MSZP):
3468 negatívabb eredményt jelent , a gazdasági érdekkörök befolyása tekintetében pedig 8 pontot értünk el. Ez azt jelenti, hogy ha kereskedni akarunk - és kell is mit kereskednünk - a sajtószabadság környékén, akkor egyformán kell figyelnün k, hiszen itt szinte azonos az eredmény a kormányzati és - még egyszer mondom - politikai, pártpolitikai befolyás csökkentésén és a gazdasági érdekkörök befolyásának csökkentésén is. Ebben nyilván vannak kormányzati feladatok, vannak többpárti feladatok, é s vannak vagy lehetnek parlamenti feladatok is. Egy apró megjegyzés még ebben a tételben, tehát a szabad és kiegyensúlyozott tájékoztatás tételében. Többször fölmerül és valóban elgondolkodtató az egyes pártok szereplésének aránya - amit megtudhattunk az O RTT beszámolójából - a közszolgálati médiumokban. Én nem vagyok a kérdésnek szakértője, de megpróbáltam megnézni néhány más, nagy, komoly demokratikus hagyományokkal rendelkező ország hasonló statisztikáját a közszolgálati médiumokban, és ezek eléggé vegye sek. De meg kell mondanom, találtam olyan árnyalt elemzéseket is - és nagyon kíváncsi lennék, majd nyilván a monitoring szolgálat kiépítésével láthatunk ilyen árnyalt elemzést is , amely megkülönbözteti azt a szereplést, amikor egy kormánytisztviselő közé rdekű információt mond, beszámol, mondjuk, egy intézkedésről vagy törvénytervezetről, mint amikor politikusként egy politikai vitában szerepel. (23.40) Amennyiben tudniillik a közérdekű információkat közli egy kormánytisztviselő, ott én természetesnek tart om, hogy ott ő adja meg inkább az információt, és természetesen nem egy ellenzéki politikusnak kell ezt a felelősséget felvállalnia. Amikor viszont politikailag kell érvelni valamilyen döntés mellett, ott tökéletesen egyetértek mindazokkal, akik ilyenkor s zükségesnek tartják kormányzati és ellenzéki politikus egyidejű jelenlétét. Itt azonban két dologról, két különböző dologról van szó, és érdemes volna azt is majd később, az árnyaltabb vizsgálatok kapcsán megnéznünk, hogy ez nálunk milyen módon áll. Ami a második várakozást, a magasabb szintű közszolgálati funkciókat illeti, ott teljesen egyetértek Zsigmond Attilával és minden eddigi hozzászólóval is, hogy bizony - különösen kulturális szempontból mondhatom ezt el - nem lett magasabb színvonalú a közszolgál ati médiumok műsora. Talán magánvélemény, de én a tévében még bizonyos színvonalromlást is érzékelek, de ebben nem biztos, hogy igazam van. Mit tehetünk, vagy mit tehetett volna a törvény végrehajtása érdekében bármely testület és mi magunk, hogy ez ne így legyen? Én is egyértelműen látom az összefüggést a közszolgálati funkciók gyakorlása és mindennek anyagi háttere között. És itt térek rá arra, amire Zsigmond Attila is bőségesen rátért: milyen gazdasági feltételek között működnek a médiumok és maga az ORT T, mit tudott ebben az ügyben az ORTT tenni? Én is úgy látom, hogy egy örökölt gazdasági csőd - ugyan különböző mértékű csőd - közepette kezdtek el dolgozni új viszonyok között a közszolgálati médiumok. Azonban hadd tegyem hozzá - s lehet, hogy ez közös hi bánk, hiszen ötpárti konszenzussal fogadtuk el a médiatörvényt : a médiatörvény önmagában nem rendelkezett az adósságok rendezéséről. Lehet, hogy be kellett volna tennünk, de ez nem történt meg. És mint ahogy a vállalati és egyéb átalakulások sorában sajn os vagy nem sajnos, de lehet adóssággal átalakulni természetesen - államigazgatási irányítású vállalatból is például részvénytársasággá és kft.vé alakulni úgy, hogy az illető cég vitte magával az adósságait, tehát ez önmagában nem lehetetlen , a médiatör vény épp ezért, s egyéb törvény sem adott nekünk törvényes alapot arra, hogy innen a parlamentből rendezzük el a médiumok adósságát. Lehet, hogy ez hiba volt, de így történt, tehát ez semmiképpen sem a médiatörvény meg nem valósulása, hogy erre nézve a kor mány vagy bárki nem intézkedett. Világos, hogy sokak által vitatott és vitatható volt az a döntés, hogy bizonyos adósságokat a kormányzat úgy vállalt át, hogy az előfizetési, illetve a sugárzási díjból átvállalandó kötelezettségei terhére vállalta ezt el. Lehet, hogy ez nem volt jó döntés. De valljuk be, hogy hoztunk olyan döntést is a költségvetési törvény keretei között, az ellenzék nagy részének és a kormánypártoknak az
