Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 20 (270. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 1996. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 1996. évi tevékenységéről szóló beszámolóról, az abból adódó feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat együt... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - LENDVAI ILDIKÓ (MSZP):
3469 egyetértésével, ahol szintén egy picit eltértünk a médiatörvénytervezet feltételeitő l, miszerint a Duna TVhez csoportosítottunk át valamivel több eszközt az előfizetési díjakból, jórészt a Magyar Televízió rovására. Én - félreértés ne essék - egyetértettem ezzel a javaslattal, meg is szavaztam, csak azt szeretném itt jelezni, hogy több p élda volt arra, amikor bizonyos finanszírozási megoldatlanságokat - amit a médiatörvény nem oldott meg - a költségvetési törvény keretében próbáltunk jól vagy rosszul elrendezni. A végkövetkeztetéssel azonban mindenképpen egyetértünk: kiszámítható finanszí rozási viszonyokra van szükség ahhoz, hogy a közszolgálati funkciókat rendezni lehessen. Ez részint közös feladatunk a költségvetési törvényben, de feladata természetesen a tulajdonosi jogokat gyakorló kuratóriumoknak is, hogy a belső gazdálkodást is átlát hatóvá és kiszámíthatóvá tegyék, hiszen ahogy utaltam már itt az elmaradt várakozások sorában, ebben is van bőségesen még hiány. Természetesen felmerül az a kérdés, hogy a nehezen mozgó médiumgazdálkodások és a feszes gazdálkodási keretek mögött kimutathat óe olyan kormányzati érdek, hogy így a költségvetési árszalagjára fűzve valamilyen nagyobb, de indirekt kormányzati befolyás mégiscsak érvényesíthető a médiumoknál. Én nagyon remélem, hogy nemcsak mameluk kormányzati képviselőként mondom azt, hogy ezt az érvelést őszintén szólva érthetetlennek tartom. Tudniillik ha a kormánypártok jelenlegi parlamenti többségükkel valóban meg akarták volna akadályozni a médiumok kormányzattól való függetlenségét, ugyan mi akadályozta volna meg őket, hogy egy másfajta média törvényt fogadjanak el? Nagyon bonyolult gondolkodásra - és számomra követhetetlen gondolkodásra - vallana az a technika, hogy a médiatörvénynél minden olyan eszközt a kormánypártok megszavaznak és beépítenek, ami az ő befolyásukat voltaképpen ellensúlyozz a, és a parlamenti arányoknál jóval kisebb mértékben szabja meg, s akkor ilyen bonyolult módon próbálnak jóval kevésbé működő befolyásokat működtetni. Egyetlen konkrét példám is van ezen az általános feltételezésen túl arra, hogy nem ez a szándék működhete tt, éspedig az a tény, hogy különböző gazdálkodási nehézségek miatt itt a parlamentben kormányzati egyetértéssel, távolról sem az én örömömre, elfogadtuk azt, hogy kitoljuk a reklámidő és a reklámbevételek korlátozása bevezetésének határidejét; ezzel volta képpen egy olyan gazdasági forrást hagytunk meg a közszolgálati médiumoknak tovább, mint a médiatörvény tervezte, ami a kormányzattól tökéletesen független. Ha valaki valóban a költségvetést, illetve a magas pénzügyi kormányzattól való függőséget akarta vo lna, akkor éppenséggel ezeket a tiltásokat erősíti, és a költségvetési forrásokhoz való kiszolgáltatottságot növelte volna. Nem ez történt. Nem örülök egyébként, hogy így történt, hiszen az eredetileg elképzelt közszolgálati funkciónak nem válik javára a r eklámidő és a reklámbevétel elburjánzása, de annak mindenképpen ellentmond, hogy itt valaki bonyolult költségvetési és pénzügyi eszközökön keresztül akarta volna a viszonyt újra - mondjuk - szorosra húzni a kormány és a médiumok között. A gazdálkodási felt ételeken túl a közszolgálati funkciók jobb ellátásához mindenképpen szükséges lesz a ORTT beszámolójában is említett közszolgálati szabályzatok megszületése. Ha olykor joggal, és olykor valóban joggal marasztaljuk el a kormányzatot a médiatörvény késedelme s betartásában, akkor talán szabad azt is mondani, hogy itt viszont a médiumoknak és a médiumok vezetésének lett volna kötelessége, hiszen ezzel ők vannak késésben, és úgy tudom, semmiféle pénzügyi feltétel nem hiányzik, hogy egy közszolgálati szabályzatho z ők a maguk javaslatát letegyék. Mindenesetre örömmel hallom, és örömmel olvasom, hogy az ORTT mindenképpen lépéseket tesz a mihamarabbi szabályzat életbeléptetése érdekében. A harmadik és a negyedik várakozásról már csak röviden. Azt mondtam, hogy vélemé nyem szerint a néző még szélesebb műsorválasztékot várt a rádió és a tévé csatornáin is. Ezt szolgálná a
