Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 20 (270. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 1996. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 1996. évi tevékenységéről szóló beszámolóról, az abból adódó feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat együt... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - LENDVAI ILDIKÓ (MSZP):
3467 Panaszbizottság, amely szintén ezt a célt szol gálja; és ugyan nagyon frissen, de működik már a műsorfigyelő szolgálat is, amelynek szintén nagy szerepe lehet ebben a kiegyensúlyozott és szabadabb tájékoztatásban. Mi az, amit itt eredménynek és mi az, amit mégis problémának érzek? Hiszen nem jeles, han em jó eredményt igyekeztem adni erre a funkcióra. Én mindenképpen úgy érzem, hogy ezek az így kialakított testületek és struktúrák alkalmasak voltak arra - és itt vitatkoznék Zsigmond Attila képviselőtársammal , hogy a kormányzati befolyástól távol vigyék a közszolgálati médiumokat. És valljuk be, hogy a médiatörvény hosszas vitája során ez volt az egyik fő szempont, amire törekedni igyekeztünk. Éppen ez volt az a pont, amelyet a legnehezebb volt a törvényelőkészítésben is - bár végül sikerült - konszenzu ssal kialakítani és megfogalmazni. Igen ám, de annak, hogy a kormányzati befolyástól örvendetesen távol vigyük a közszolgálati médiumokat, az volt az ára - nem is tudhattunk volna más árat fizetni , hogy olyan többpárti grémiumokat hoztunk létre, ahol a d öntések óhatatlanul nyilván olyan emberek kezében vannak, akik szakmai szempontokat és az őket küldő politikai frakciók és pártok szempontjait is jó lelkiismeretük szerint igyekeznek képviselni. Míg tehát a kormányzati befolyást szerintem lecsökkentettük s zinte nullára a médiumok működésében, nem mondhatom ezt általában a politikai befolyásra, a pártok befolyására. Ez azonban nem azonos a kormányzat befolyásával! Jóval kevésbé veszélyes befolyás, hiszen a kormányzat a maga hatalmi eszközeinek birtokában ves zélyeztetheti komolyan a sajtószabadságot. Mi létrehoztunk egy olyan struktúrát, ahol még ha szándéka volna is - mint ahogy nincsen , eszköze nincs a kormányzatnak ilyen módon befolyást gyakorolva veszélyeztetni a sajtószabadságot. Az azonban kétségtelen, hogy az a többpárti alkufolyamat, amely meg kell hogy előzzön minden komoly döntést a médiumok sorsát illetően, ez valamilyen módon a politika egészét nem tudta távol vinni a médiumoktól. A médiumok kuratóriumaiban, a teljes kuratóriumokban éppen az a szá ndék hívta életre a kuratóriumi elnökségen kívüli képviseleti rendszert, a civil szervezetek, társadalmi szervezetek képviseletének rendszerét, mert azt reméltük, hogy így a politikai befolyást - még egyszer mondom, tehát nem a kormányzati, hanem az általá ban vett politikai befolyást - ellensúlyozni tudja a társadalomnak a civil szervezeteken keresztül megmutatkozó befolyása. Nekem az az érzésem, hogy ez az óhajunk rokonszenves óhaj volt, de ez a remény nem valósulhatott meg kellőképpen. Az ORTT beszámolójá ból is kiderül, hogy a civil szervezetek talán még nem ismerték fel eléggé mindazokat a lehetőségeket, amelyeket a kuratóriumi delegálás nekik biztosítana. Nem is mindenki él ezzel a lehetőséggel; és talán az az egyéves idő, amit egyegy civil szervezet el tölthet a kuratóriumban, nem is elég arra, hogy a médiumok természetével megismerkedhessenek. Itt utalnék a Zsigmond Attila és a korábbi vitában sok más képviselőtársam által is érintett Freedom Housejelentésre, aminek nyilván senki sem örül, ha Magyarors zág a sajtószabadság szempontjából nem a legeminensebb országok között szerepel. Érdemes azonban megnézni - gondolom, mindenki, aki a kérdéssel foglalkozott, megtette - azt a bizonyos pontrendszert és szempontrendszert, amelynek alapján ezek a kategóriák l étrejönnek. És itt fölhívnám a figyelmet egy terminusra. Az a bizonyos osztályzat, amiben mi 9 pontot értünk el - és az nem különösebben jó, legalábbis nem a legjobbak közé tartozik, bár messze nem a legrosszabbak közé sem , az nem a kormányzati befolyás, hanem a kormányzati és politikai befolyás kategóriája. Nem vagyok tehát biztos benne, hogy amikor mérlegelték a sajtószabadság állását ebből a szempontból Magyarországon, akkor többek között esetleg nem arra a problémára gondoltake, amire én az előbb uta ltam, hogy a kormányzati befolyást úgy sikerült eliminálni - hála istennek, hogy sikerült , hogy a helyére be kellett engednünk egy többpárti alkun alapuló, hogy úgy mondjam, politikai irányító vagy tulajdonosi struktúrát. A Freedom House fölmérésében igen komoly pontszámot jelent az is, hogy bizonyos gazdasági érdekkörök befolyása alól mennyire szabad a média és mennyire nem. Ahogy a kormányzati és politikai befolyás tekintetében 9 pontot értünk el - és itt minél magasabb a pontszám, ez annál
