Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 11 (244. szám) - A polgári szolgálatról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - HAJDÚ ZOLTÁN (SZDSZ):
339 legképzettebb pszichológusok és lélekbúvárok sem - hála istennek. Mindenesetre vége van annak a kornak - és remélem, mindörökre , hogy hazánkban még a közelmúltban is súlyos börtönbüntetésre ítéltek fiatalokat, mert nem vállalták a fegyveres szolgál atot. Szívből kívánom, hogy a módosításokkal együtt fogadja el a tisztelt Országgyűlés ezt a törvényt, és a fiatal hadköteles állampolgáraink ne visszaéljenek, hanem éljenek vele. Köszönöm képviselőtársaim megtisztelő figyelmét. (Szórványos taps az ellenzé k padsoraiból.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Szólásra következik Hajdú Zoltán úr, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője, szólásra készül Balsay István úr, Fidesz. Megadom a szót Hajdú Zoltán úrnak. HAJDÚ ZOLTÁN (SZDSZ) : Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A polgári demokráciák jogrendjébe és gyakorlatába szervesen beépült már a polgári szolgálat intézménye azok számára, akik hadkötelesek, de lelkiismereti okból a katonai szolgálatot nem vállalják. A polgári szolgálat hazánkban 1989 óta létezik, szabályozása azonban mindeddig alacsonyabb szinten és nem törvénnyel történt. (11.00) Az 1993ban megalkotott honvédelmi törvény, amelynek 120. §ára már Mécs Imre, a honvédelmi bizottság elnöke is utalt, egy külön tö rvényre utal, mely megállapítja majd a polgári szolgálat teljesítésére, a szolgálatot teljesítők jogaira és kötelezettségeire, fegyelmi és anyagi felelősségére, valamint a szolgálat teljesítésének helyére, elhalasztására és félbeszakítására vonatkozó rende lkezéseket. Íme, ennek a törvénynek tervezetét tartjuk most a kezünkben, és a tervezet ma kezdődő általános vitájával látunk hozzá ahhoz a munkához, amelynek végeztével - reméljük, mielőbb - törvényi szabályozást nyer a polgári szolgálat hazánkban. A törvé nytervezetben két fontos alkotóelem ismerhető fel, természetesen a nemzetközi ajánlások szellemiségének keretén belül. Egyrészt az immár nyolcéves gyakorlat során bevált, az eddig hatályos szabályozásoknak továbbra is felhasználható elemeit természetes mód on megőrzi és beépíti a törvény szövegébe. Másrészt pedig olyan, időközben megfogalmazódott igényekre igyekszik megoldást adni, amelyekkel az eddigi szabályozás - nevezetesen a 75/1989. számú minisztertanácsi rendelet - nem is foglalkozott. Ezek között kül ön is említésre méltó, hogy más országok állampolgárai Magyarországon, illetve magyar állampolgárok külföldön teljesíthetnek polgári szolgálatot. Említésre méltó továbbá, hogy konkrétan felsorolja azon tevékenységi köröket, ahol a polgári szolgálatot telje síteni kell. Nem kívánom megismételni, mert többen az előttem felszólalók már ezeket pontosan felsorolták. De az említésre méltó ennél a körnél, hogy a felsorolással párhuzamosan felsorolásra kerülnek azok a szervezetek is, ahol nem teljesíthető polgári sz olgálat. A választható és nem választható szolgálati területek tételesen felsorolva a törvénytervezetben kiküszöbölni látszanak a nem kívánt félreértések sorát, és összhangot teremtenek a polgári szolgálat intézményét létrehívó elvek és annak gyakorlati me gvalósítása között. Említésre méltó az is, hogy a törvénytervezet a jogbiztonságot teremti meg azzal a rendelkezéssel, amellyel a döntési jogkört a megyei közigazgatási hivatal vezetőjéhez telepíti. A teljesség igénye nélkül csupán néhány pozitívumát emelt em ki a törvénytervezetnek. Az általános vitában elmondható: az eddigi szabályozás és az új, az imént csak jelzésszerűen említett szabályozó elemeknek igen szerencsés, hatékony törvénynek ígérkező ötvözete az előttünk lévő tervezet. Ez nem jelenti azt, hog y nem lehet jobbító észrevételt tenni vagy módosító indítványokat megfogalmazni ezzel kapcsolatosan.
