Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 11 (244. szám) - A polgári szolgálatról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - HAJDÚ ZOLTÁN, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - HAJDÚ ZOLTÁN (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
333 Közismert, de ez alkalomból nem árt ismételni és utalni arra, hogy a honvédelemről szóló törvény - a haza védelme érdekében - az általáno s honvédelmi kötelezettségként meghatározott személyes szolgálat teljesítését különböző formában teszi lehetővé. Ennek megfelelően a szolgálati kötelezettség fegyveres, fegyver nélküli, valamit polgári szolgálatként teljesíthető. A Szabad Demokraták Szövet sége a honvédelmet és a honvédelmi kötelezettségek teljesítését - különösen ami a hadkötelezettséget illeti - kezdettől fogva olyannak tekintette, mint ami teljes mértékben meg kell hogy feleljen a demokratikus polgári jogállam általános követelményeinek é s az európai gyakorlat ezen alapuló normáinak. Ezért messzemenően támogattuk a fegyver nélküli katonai szolgálat és a polgári szolgálat bevezetését és természetesen ennek mielőbbi teljes körű törvényi szabályozását. Egyetértettünk és ma is egyetértünk azza l, hogy katonai szolgálat teljesítését lelkiismereti okból nem vállaló magyar állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján polgári szolgálatot teljesíthessenek. Azt is hangsúlyoztuk, hogy e kötelezettség, ez a teljesítési forma egyenértékű a katonai szolgálattal, és a társadalom számára értékes, hasznos munkavégzést jelentsen. Ezzel összhangban szeretném aláhúzni: a polgári szolgálat legfontosabb ismérve, hogy nem katonai szervezetnél, illetve katonai szolgálati függőségi rendben, hanem egyér telműen polgári, alapvetően humanitárius szervezetnél és e szervezetekre jellemző irányítási és működési rendben kell teljesíteni. Ezért ennek konkrét szervezése és felügyelete nem tartozhat a Honvédelmi Minisztériumra, hanem - mint ahogy ez a gyakorlatban történik - a Munkaügyi Minisztérium hatáskörét illeti. A beterjesztett törvényjavaslat átfogóan kívánja szabályozni a polgári szolgálattal kapcsolatos kérdéskör teljességét, vagyis nemcsak a szolgálat teljesítésének szabályairól, hanem az azt megelőző idő szakról és az ahhoz kapcsolódó összes tevékenységről komplex módon kíván rendelkezni. Tisztelt Képviselőtársaim! A beterjesztett törvényjavaslat lényeges előrelépést jelent a hatályos szabályozáshoz képest. Megőrzi a jelenlegi szabályok használható és bevá lt elemeit, felhasználja és beépíti az elmúlt évek előremutató és hasznos tapasztalatait, figyelembe veszi a nemzetközi gyakorlat ezzel összefüggő ajánlásait. A törvényjavaslat összességében megfelel az Európai Unió tagországaiban elfogadott normáknak, és ezért pozitív módon befolyásolhatja a Magyar Köztársaság európai csatlakozási lehetőségeit. A szabályozás komplex jellege mellett különösképpen egyetértek azzal a törekvéssel, mely a különféle szolgálati formák egyenértékűségét erősítő és biztosító ellátás i és szociális jellegű juttatásokban, jogosultságokban és kötelezettségekben jut kifejezésre. Ezért nem támogatom azokat a véleményeket, amelyek a jogosultságok körét - pénzügyi vonzatok miatt - általában szűkíteni vagy még inkább csökkenteni kívánják. Mes szemenően üdvözlendő a polgári szolgálat megkezdésével, teljesítésével és halasztásával kapcsolatos eddigi szabályozások pontosítása, egyértelművé tétele és a szükséges mértékű szigorítása, különös tekintettel a megyei munkaügyi központok szerepének növelé sére, az eljáró és hivatalos közegek - a jegyző, egészségügyi intézmény s a többi - tevékenységével kapcsolatos követelményekre, valamint az egyes szabályok részletes és konkrét felsorolására. Ezzel összefüggésben kitűnőnek tartom, hogy a törvényjavaslat a polgári szolgálattal kapcsolatos, újdonságnak ható fogalmakat és kategóriákat - mint például a lelkiismeretei ok tartalma - külön is, pontosan és kezelhetően meghatározza. A törvényjavaslat elfogadásával - megítélésem szerint - kellőképpen rendeződik a sz olgálati kötelezettségek különféle formái közötti viszony; egyértelművé válik a polgári szolgálat teljesítésének helyével és a lehetséges tevékenységi körökkel kapcsolatos, többször vitatott kérdéskör, s ezzel kellő összhang jöhet létre a polgári szolgálat általános elvei és azok gyakorlati megvalósítása között. Fontos eleme a törvényi szabályozásnak a sorkatonai és a tartalékos katonai szolgálat közötti különbségtétel, természetesen a polgári szolgálat megítélése tekintetében, valamint a szabályozási elvek kellő rugalmassága, különösen a juttatások vonatkozásában. Hangsúlyozva a törvényjavaslat pozitív elemeit és azt a jelentős előrelépést, amely a törvény szövegében, szerkezetében és tartalmában a jelenlegi szabályozáshoz képest tetten érhető, nem
