Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 13 (269. szám) - A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - BERREGI ISTVÁN (FKGP):
3282 Az Országgyűlés 207 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a törvényjavaslatot részletes vitára bocsátotta. A részletes vitára jövő heti ülésünkön kerül sor. Ké rem, hogy hallgassanak meg egy jegyzői bejelentést. BOROS LÁSZLÓ jegyző : Tisztelt Országgyűlés! Most, a szavazást követően a parlamenti kórus a földszint 1ben találkozik. Köszönöm. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Most két perc szünetet rendele k el. (Rövid szünet. - A képviselők nagy része elhagyja az üléstermet.) A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény javaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvén yjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása . Az előterjesztést T/4101. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/4101/24. számokon kapták kézhez képviselőtársaim. Először az írásban előre jelentkezett képviselőtársaimnak adok szót. Így megadom a s zót Berregi István képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. BERREGI ISTVÁN (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A jogkeresők számára az adókra, a társadalombiztosításra vonatkozó jogszabályokon túl a vámjog rendelkezé seinek megismerése, áttekintése jelent sok esetben leküzdhetetlen akadályt. A szabályok gyakran túlságosan részletezőek, más esetben hiányosak és ellentmondásosak. Erre hívta fel a figyelmet vezérszónokunk, dr. Torgyán József elnök úr is, amikor hangsúlyoz ta, hogy a Pénzügyminisztérium ismét törvénybeosztásba kezdett ahelyett, hogy végre egyszerűen és közérthetően szabályozta volna a vámjog kérdéseit. Amikor csatlakozunk ehhez a megállapításhoz, arra is felhívjuk a jogalkotók figyelmét, hogy a vámról szóló törvényt az Országgyűlés csak az elmúlt évben fogadta el, alig volt ideje tehát a jogalkalmazóknak arra, hogy a szabályozást részleteiben megismerjék, és megfelelően alkalmazzák, máris nagy terjedelmű módosításra kerül sor. Meg kell jegyezni, hogy az ilyen tervszerűtlen jogalkotással szükségszerűen együtt járó hátrányokat sajnos nemcsak nekünk, magyar állampolgároknak, gazdálkodó szervezeteknek kell elviselnünk, hanem külföldi gazdasági partnereinket elriasztja a kaotikus szabályozás, és az Európában példát lan gyorsasággal egymást követő módosítások sorozata. Nem szükséges külön indokolni, hogy országunkat mindezek következtében milyen súlyos gazdasági károk érték és érhetik a jövőben is. A javaslat - az utóbbi időben követett joggyakorlatnak megfelelően - e lsőként az alapfogalmakat határozta meg. Ezek között szerepel a lízing mint fogalommeghatározás is. A javaslat szerint a lízing a vámáru átadása olyan szerződés alapján, amely az áru meghatározott időre szóló, de legalább 365 napot meghaladó bérletéről ren delkezik azzal a kikötéssel, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó bérleti díj kiegyenlítésével, illetve a szerződés lejártával megszerzi, vagy számára a bérbeadó vételi jogot biztosít. Ismeretes, hogy a lízingszerződés egységes hazai szabályozá sára ez idáig nem
