Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 13 (269. szám) - A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor):
3283 került sor annak ellenére, hogy hazánk 1995ben csatlakozott az ezzel kapcsolatos nemzetközi egyezményhez. A lízingre vonatkozó szabályok különböző helyeken lelhetők fel, de sehol nem írják elő azt, hogy a lízing fogalmi eleméhez tartozik a 360 napos időtartam. Ez a rendelkezés, illetőleg fogalommeghatározás tehát érthetetlen, és ellenkezik a lízingre vonatkozó hazai és nemzetközi szabályokkal. Ellenkezik különösen a már említett 1988as ottawai egyezménnyel. Hasonlóképpen problematikus az úgynevezett vámszempontból való megbízhatóság forgalmának (Sic!) meghatározása, főként a gazdálkodó szervek megítélése tekintetében. A javaslat 4. §a a következő javaslatot tartalmazza: érvényesíteni kell továbbá a hamisított, illetve a bitorlással előál lított áruk szabad forgalomba kerülésének megakadályozása tárgyában külön jogszabályban meghatározott előírásokat is. A hamisított, illetve a szerzői vagy a találmányi jog bitorlásával előállított és a vámhivatalok által elkobzott áruk szabad forgalomba ke rülését a javaslat a fenti szövegezés szerint tovább kívánja szigorítani. Megjegyzem, hogy a szigorításra való törekvés nemcsak itt, hanem a javaslat több, egyéb rendelkezésében is fellelhető. Visszatérve a vámhivatalok által elkobzott áruk sorsára, ismere tes, hogy a jelenlegi szabályok szerint meg kell semmisíteni azokat. E szabályok következtében tehát a hamisított zárjeggyel ellátott szeszt ki kell önteni, vagy például az Adidas védjeggyel ellátott hamisított szabadidőruhákat el kell égetni, vagy más mód on meg kell semmisíteni azokat. Tisztelt Országgyűlés! Feltehetően sokan elfogadják azon véleményemet, hogy a vámhivatalok által jogosan elkobzott, de hasznosítható vámáruk megsemmisítésével nem lehet minden esetben egyetérteni. Ennek következtében célszer ű lenne felülvizsgálni azokat a szabályokat, amelyek ezt kötelezően előírják. Azzal azonban természetesen egyetértünk, hogy az ilyen árukat mindenképpen el kell kobozni, mert tulajdonképpen ezzel is büntetik a vámszabályok megsértésének elkövetőit. De bünt etik az elkövetőket azzal is, hogy a tőlük elkobzott árukat megsemmisítik, még akkor is, ha az egyébként használható vagy hasznosítható lenne. Véleményem szerint nem, és nem azért nem, mert az elkövetők számára tulajdonképpen közömbös, hogy mi lesz a tőlük elkobzott áruk sorsa. Számukra tehát mindegy az, hogy megsemmisítik, vagy valamilyen módon hasznosítják. Az áruk az elkobzással az állam tulajdonába kerülnek. Kérdés ezek után az, hogy az államnak mint tulajdonosnak miért kell ezeket az áruféleségeket meg semmisíteni, miért nem kerülhet sor valamilyen hasznosításra. Azzal természetesen egyetértünk, hogy a hamisított árukat ne hozzuk kereskedelmi forgalomba, az egészségre ártalmas árukat semmisítsük meg, de vajon miért nem lehet az arra alkalmas áruféleségek et valamilyen módon hasznosítani. (19.30) Tisztelt Országgyűlés! Sajnálatos tény az, hogy Magyarország szegény ország, egy szegény ország pedig nem engedheti meg magának azt, hogy az ilyen terméket elpocsékolja. Lehetővé kell tenni azok hasznosítását, hasz nálatát országunk szociális gondjainak enyhítése céljából. A használható árukat oda kell adni azoknak, akik szociális helyzetük miatt nem képesek családjukat cipővel, ruhaneművel ellátni, vagy át kell adni különböző szociális, egészségügyi intézményeknek. Természetes azonban, hogy más szabályokat kellene megalkotni az elkobzott élvezeti cikkek hasznosítására. Amennyiben az illetékesek felfigyeltek e javaslatomra, és elfogadják azt, úgy joggal várhatják mindazok köszönetét, akiknek gondjai megoldásához ezzel átmenetileg segítséget nyújtottak. Tudatában vagyunk annak, hogy javaslatomat csak a jogszabályok jelentős módosításával valósíthatjuk meg. Úgy vélem azonban, hogy a módosítás ezúttal valóban indokolt lenne, mert jelentős társadalmi érdeket szolgálna. Kös zönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Írásban több felszólaló nem jelentkezett.
