Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 13 (269. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - TÓTH PÁL (MSZP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
3175 Köszönöm szépen. Kétperces észrevételre megadom a szót Tóth Pál képviselő ú rnak, Magyar Szocialista Párt. TÓTH PÁL (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Nem a halálbüntetés kapcsán akarok polemizálni Torgyán képviselő úrral, azt már megtettem az alkotmánykoncepció vitája során több ízben is. A Kisgazdapárt, ha hatalomra jut, ugyanúgy kénytelen tudomásul venni, hogy Magyarországon van egy Alkotmánybíróság, és ennek megfelelően fog működni - ha jogállami keretek között akar maradni. A házasságon belüli nemi erőszak pönalizálásával kapcsolatos korm ányzati elképzelések időszerűségéről nagyon röviden: A családon belüli erőszak problémája, amelyhez szorosan kötődik ez a dolog, hosszú évek óta szerepel a különböző emberi jogi szervezetek napirendjén. Tudja, tudnia kell Torgyán képviselő úrnak is és máso knak is, hogy Magyarországon alakult olyan társadalmi egyesület, amely ezt a kérdést vállalta föl. És azt is tudni kell, hogy - ha jól tudom - 1994 novemberétől az Alkotmánybíróság előtt van egy indítvány. Azt is tudnia kell Torgyán képviselő úrnak és mind enkinek, aki ezzel a kérdéssel itt, a parlamentben különböző oldalon foglalkozott, említést tett és olykor - számomra elfogadhatatlan stílusú - humorba fullasztotta mondanivalóját, hogy tudniillik azokban a demokráciákban, ahol a nők egyenjogúságának érték ét elismerik, ott mindenütt ennek fényében értékelik át az egész jogrendszert, és sorra veszik fel a büntetőjogba a házasságon belüli nemi erőszak kérdését, szüntetve meg azt a diszkriminációt, amelyet most ez a javaslat megszüntet. Én az időszerűségét még abban is látom, hogy Európában sorba megy végbe ennek a dolognak a pönalizálása, vagy úgy, hogy a parlament, vagy úgy, hogy a bíróságok, vagy pedig úgy, hogy az alkotmánybíróságok teszik ezt a kérdést a helyére. Pillanatnyilag - tudomásom szerint - Európá ban nyolc országban került be a büntetőjogba ez a dolog (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , s úgy gondolom, csak dicsérni lehet a kormányt, hogy ebben a kérdésben hamarabb lépett, mint az Alkotmánybíróság. Köszönöm. (Taps a k ormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm. Két percre megadom a szót Bauer Tamás képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Én viszont a halálbüntetés kérdésében szeretném elismételni az t az álláspontot, amelyet már sokszor sokan elmondtak. Igaz, az ártatlanokat kell védeni - csakhogy jól tudjuk, hogy tévedhetetlen bíróság nincs. Torgyán József Szingapúrról beszélt az imént. Szingapúr egy olyan ország, ahol van halálbüntetés, és éppen néh ány hónappal ezelőtt fordult elő Szingapúrban az, hogy tévesen ítéltek halálra és végeztek ki egy történetesen Fülöpszigeti bevándorló szolgálólányt egy gyilkossági ügyben. Ahol halálbüntetés van, ott van téves halálbüntetés is - legalábbis lehet téves ha lálbüntetés is , és lehet téves kivégzés is. És lehet nem véletlenül téves, hanem közéleti, politikai nyomás alatt meghozott téves nyomozási eredmény és téves halálbüntetés. (10.40) (Boros Lászlót dr. Kávássy Sándor váltja fel a jegyzői székben.) Ez ellen garancia nincs, és ez az egyik fő indok - nem az egyetlen, de az egyik fő indok - amellett, hogy ne legyen halálbüntetés, és ebben a kérdésben sokan nem fogjuk elfogadni Torgyán József itt kifejtett álláspontját. A másik ok pedig az, hogy az is köztudott, hogy a halálbüntetésnek nincs nagyobb elrettentő ereje azokra, akik halálbüntetéssel sújtott bűncselekményt követnek el, mint más súlyos büntetési formáknak, hiszen aki ilyen bűncselekmény elkövetésére készül, nem szokta mérlegelni azt, hogy
