Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 13 (269. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KŐSZEG FERENC (SZDSZ):
3167 1995ben azért emelkedett 22 százalékkal az ismertté vált bűncselekmények száma, mert egyetlen kiterjedt piramisjáték 43 ezer bűncselekményt tartalmazott, ennyi bűncselekményként jelent meg a statisztikában. A bűnözőknek szóló üzenet természetesen az is, hogy a módosítás bevezeti a bűnszervezet fogalmát, és számos bűncselekmény esetében a bűnszervezetben való elkövetést a le gsúlyosabb minősítő körülményként értékeli. Ez a szabályozás mindenekelőtt a hivatásszerű, a foglalkozásszerű bűnözést sújtja. Az üzenet azonban a társadalomnak is szól, amelyet a bűnözés statisztikai adatainál is jobban sokkol a szervezett bűnözés képzete , a szervezett bűnözésnek, a bűnözők határokon átnyúló összeesküvésének képzete, talán kissé misztifikált képzete. A bűnszervezetben való elkövetés a legsúlyosabb minősítő körülmény, egyes esetekben még a különösen nagy kár okozásánál is súlyosabb. Ez a bü ntetési arányok torzulásához is vezethet. Ha valaki bűnszervezet tagjaként követte el a bűncselekményt, már nem számít, mekkora az okozott kár. A leggyakoribb bűncselekménynél, a lopás büntetésénél például eddig következetesen érvényesült a fokozatosság el ve. Az elkövetés minősítő körülményei: bűnszövetség, üzletszerűség, dolog elleni erőszak, egyegy kategóriával súlyosították a kárérték szerint lépcsőzött büntetési tételt. A jelenlegi novella áttöri ezt a rendszert. A bűnszervezet tagjaként elkövetett lop ás miatt akkor is kiszabható a legsúlyosabb büntetés, ha lopással vagy akár a lopások sorozatával okozott kár jóval kisebb annál, mint amekkorát egyetlen tolvaj akár egyetlen autó ellopásával előidézhet. (9.50) A bűnszervezetnek ez a minden egyéb körülmény től független, generál súlyosbító jellege összetolja a tényleges maffiabűnözést - például a szervezetten elkövetett autólopást - és az alacsony szintű egzisztenciális vagy életformabűnözést, például a csapatokba verődött munkanélküli fiatalkorúak rendszer es zsebtolvajlásait vagy bolti lopásait. De hasonlóképpen veszélyes dolog egy szintre helyezni - és egyképpen 28 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetni - az egzisztenciahatáron vegetáló kisvállalkozók esetleg egymással összebeszélve, azaz bűnszerveze tben elkövetett kismértékű adócsalásait, és a magányos elkövető 200 milliós adócsökkentést előidéző csalását. A differenciáltságnak ez a hiánya talán már nem is annyira a bűnözőknek szól, mint inkább a társadalomnak, amely azt reméli, hogy a generális szig or majd megszabadítja a szervezett bűnözéstől. De akkor is - vagy esetleg éppen ezért - ide kívánkozik egy kérdés: vajon a közélet tisztasága elleni bűncselekményeket nem lehet bűnszervezetben elkövetni? Vesztegetést, kenőpénzt elfogadni lehet üzletszerűen és bűnszövetségben. Itt vajon miért nem jelenik meg a bűnszervezetben való elkövetés általános klauzulája? A törvényjavaslat készítője - az általános indoklás tanúsága szerint is - két ellentétes dologra törekszik: súlyosabb, hosszabb ideig tartó szabadsá gvesztéssel kívánja fenyegetni a bűncselekmények elkövetőit - ez a társadalom vélelmezett igénye , és alternatív büntetések, a börtönpopuláció csökkentése révén meg akar felelni a liberális büntetőpolitika elveinek, a nyugateurópai elvárásoknak. Az utóbb i törekvést fejezi ki, hogy jelentősen tágult azoknak a bűncselekményeknek a köre, amelyek szabadságvesztés vagy pénzbüntetés helyett közérdekű munkával is büntethetők. Ez mindenképpen helyes, hiszen a szabadságvesztés vagy pénzbüntetés alternatívája a sze gények számára nem valóságos választási lehetőség, így a bíróságok a szegényekre eleve csak szabadságvesztést róttak ki. Most inkább megvan a lehetőségük arra, hogy a fogházat közérdekű munkával helyettesítsék, bár az elmúlt négy évben a bírósá gok az eddig is meglévő lehetőséget kevéssé használták ki. Persze a közérdekű munkához munkaszervezés és munkahely is kellett volna; ez pedig éppúgy nem várta készen a bűnelkövetőket, ahogy az alternatív büntetésmódot elfogadni és kiszabni kész bírói gondo lkodásmód sem.
