Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 12 (268. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
3096 Az is kétségtelen tény azonban, hogy ettől a kisvállalkozások helyzete érdemben egyik napról a másikra nem fog változni. Ahhoz képest, hogy a kis- és középvállalkozások a bruttó hazai termék előállításában közel 50 százalékot, míg a foglalkoztatásban közel 47 százalékot töltenek be, a kormány gazdaságpolitikájában érdemtelenül kevés érdemi lépés történt. 1996ban a kis- és középvállalkozások helyzetéről megjelent egy könyv, ezt a könyvet előszavában az Ipari Minisztérium államti tkára is jegyzi. Ez a könyv, azt hiszem, érdemben foglalkozik azzal, melyek azok a problémák, amelyek egy kis- és középvállalkozást érintenek. Az első hat ilyen, a kisvállalkozások fejlődését akadályozó tényező között sorolják föl a vállalkozók a magas köz terheket, a kiszámíthatatlan gazdasági szabályozást és a tisztességtelen versenyt. Ezek, tisztelt Ház, olyan területek, amelyeken igazából a kormánynak lett volna érdemi módja és érdemi eszköze előrelépésre. Sajnálatos, hogy ezt az elmúlt három évben a kis vállalkozások nem igazán tapasztalták. Épp jómagam hívtam föl a figyelmet arra egy egy hónappal ezelőtti fölszólalásomban, hogy milyen tortúrát jelent ma egy kisvállalkozás számára egy egyéni vállalkozói engedély kiváltása is. Arról pedig már nem is beszél ek, hogy mind a mai napig nem történt meg jó néhány kamarai jogosítvány átadása a kamarák számára, és azok a gazdaságfejlesztési alapok, amelyek ma megvannak a költségvetésben, teljesen rejtett és hozzáférhetetlen módon jelennek meg, vagy nem jelennek meg a kis- és középvállalkozások számára. (16.40) A kormánynak tehát ezeken a területeken kellene érdemi lépést (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) tennie. Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a sz ót Akar László államtitkár úrnak. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt azzal szeretném kezdeni, természetesen örülök annak, hogy a Házban többen üdvözölték a kormány legújabb programját. De azért hozz átenném, hogy ez a mostani program nem előzmény nélküli, tudniillik a '9596os gazdaságpolitika egyik fő vonala - és tulajdonképpen ez folytatódik ma is kisebb mértékben - pontosan az volt, hogy egy masszív jövedelemátcsoportosítást hajtsunk végre a válla lkozások javára. Többször elhangzott, hogy ez igazán csak a nagyvállalkozásokat, a külföldi tulajdonú vállalkozásokat jelenti. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a tényszámok nem ezt mutatják. '96ról még nincs feldolgozott mérlegbeszámolónk, de '95ről van. Ezek világosan tükrözik: ha a foglalkoztatottak száma szerint vizsgáljuk a vállalkozások saját forrásait, akkor bizony a 300 fő alatti foglalkoztatottal rendelkező cégek akármilyen kategóriájában nagyon komoly növekedést mutatnak, tehát 5080100 száz alékos sajátforrásnövekedés következett be ebben a rétegben is. Tehát a vállalkozások saját forrásainak növekedése, kétségkívül egy nagyon alacsony szinthez képest, de valamennyi kis, közép- és nagyvállalkozásnál egyaránt jellemző volt. Az adó rendszerben is több változás történt. A társasági adó kulcsának erős csökkenése mellett - hadd hívjam fel a figyelmet - az szjaban is tulajdonképpen szétválasztottuk a vállalkozói jellegű adóztatást, és lényegében ott is ezeket a mértékeket lehet alkalmaz ni. Ezek a lépések kétségkívül nem elégségesek, ezért is született ez a mostani program. Ami azt a javaslatot illeti, hogy több évre előre a közteherviselés csökkenését egy országgyűlési határozati javaslatban hirdessük meg, ez tulajdonképpen jó lenne, de nemcsak a kisvállalkozásokra, hanem általában a vállalkozásokra nézve. Bizonyos részben ez meg is történik, hiszen önök előtt van a tbjárulékra vonatkozó javaslatunk, amely egy szerény meghirdetést jelentene egyegy százalékpontos csökkentésre a következő évekre. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)
