Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 6 (267. szám) - Dr. Takács Péter (MDF) - dr. Csiha Judit tárca nélküli miniszterhez - "Hány százalék közvetítői díjért árusítja a magyar nyelvet az ÁPV Rt.?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TAKÁCS PÉTER (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
3015 ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Képviselő urat illeti meg a szó. DR. TAKÁCS PÉTER (MDF) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! A magyar nemze tnek - és tudatosan használom azt a szót, hogy magyar nemzet - két olyan tulajdona van, amelyből mindenki szabadon meríthet, és amit mindenki szabadon gazdagíthat: a történelme és az anyanyelve. Úgy látszik, a kormány nem a legjobban vigyáz erre a két kinc sre. Az ÁSZ jelentéséből idéznék: "A privatizációs tranzakciók nagy hányadában sokszorosan és régóta visszatér az a gyakorlat, hogy a döntést igénylő kérdéseket tartalmazó dokumentumok kizárólag angol nyelven készülnek, noha elnöki utasítás szerint hiteles magyar nyelvű fordítást kellene mellékelni hozzájuk". De ezek az angol nyelvű szerződések sem tökéletesek. Az Oxfordi Egyetem angol nyelvi doktorátusával rendelkező fordító bíbelődött az egyik szerződés fordításával, és a következőket állapította meg: "A két fő részvényes szerződésének szóhasználata, meghatározó kincse (Sic!) eltér, a szerződések nyelvezete pályafutásunk egyik legbonyolultabb szerkesztési és retorikai megoldásaival állítja szembe az olvasót az angol eredetiben is. (14.40) A legjobb erőfesz ítések sem teszik lehetővé hivatalos fordítás és szövegváltozat készítését." Államtitkár Úr! Nem véletlen az ÁSZ elmarasztaló ítélete. A magyar polgárosodás gyakorlatában négy korszakot tudnék említeni, amikor a magyar nyelv ellen ilyen támadások indultak: II. József kora, a Bachkorszak, a német megszállás 1944ben és az 195356 közötti periódus. Ezért kérdezem államtitkár urat: gyarmatosítunk vagy kiárusítjuk a magyar nyelvet, és mennyiért. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megadom a szót Akar László államtitkár úrnak. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Én teljességgel megértem az ön kérdését, de azt gondolom, ezt talán nem itt és most kellett volna elősz ör feltennie. Tudniillik az a szokás, hogy a privatizációs szervezetek angol nyelven szerződnek, nem ennek a kormánynak a működése alatt alakult ki, hanem az előző kormány működése alatt. S hadd tegyek itt egy személyes vallomást: aláírtam egy szerződést m int egy magyar vagyonkezelő szervezet vezérigazgatója az akkori privatizációs vagy pontosabban Vagyonkezelő Részvénytársaság képviselőivel angol nyelven, mert az akkori szervezet azt közölte velem, hogy ő csak angolul készítette el a szerződést, mivel a le gtöbb ügyfele angol volt, akivel ezt a hasonló típusú szerződést megkötötte, és a mi kedvünkért nem volt hajlandó ezt a szerződést magyarul előállítani. Azt gondolom, ehhez képest az már kevésbé súlyos probléma, ha egy külföldi - akinek egyébként az angol a természetes nyelve - köt angol nyelven egy szerződést a magyar privatizációs szervezettel. De készséggel elfogadom, hogy ez sem jó; éppen ezért itt a tisztelt Házban is a privatizációs miniszter asszony már több alkalommal elmondta, intézkedett annak érd ekében, hogy a jövőre nézve valóban vagy magyar nyelven szülessenek a szerződések - gondolom, az a minimum, hogy két magyar jogi személy között magyar nyelven szülessenek a szerződések , vagy ha valamilyen ok miatt mégis angol nyelven születik a szerződés - hiszen az üzleti világban, be kell vallanunk, ez a szokásos , ahhoz készüljön olyan fordítás, amely világosan tükrözi annak a magyar változatát is. Tehát én egyetértek önnel abban, hogy a gyakorlatban világosan érvényt kell szerezni ennek a követelmény nek, de azért a dolog felvetését a képviselő úrtól mindenképpen furcsállom. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) :
