Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 6 (267. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
2992 4,2 százalék munkaadói járulékot a Munkaerőpiaci Alapba. Ezek a százalékok és az e mögött álló összegek minden munkavállalót, illetve munkáltatót érintenek. Meg kell azonban értenünk, és tudomásul kell v ennünk, ebben a szabályozásban mégis az a helyzet állt elő, hogy a napszámosmunka szinte száz százalékig illegális keretek között folyik. Ha pedig ez így van, akkor véleményem az, hogy ebből az általános szabályozásból mindenképpen ki kell venni, és úgy ke ll szabályozni, hogy ez a szinte százszázalékos feketemunka, illegális munka egyrészt valamilyen jövedelmet hozzon az államkassza számára is; másrészt pedig lehetővé tegye a napszámosokat alkalmazóknak azt, hogy amennyiben próbálják ők is a gazdaságukat le gális keretek között működtetni, ezt megtehessék, tehát ne legyen akkora teher, ami miatt vállalják a feketegazdaságban való maradást. Lehetséges, hogy a napszámosmunkára ez az általános szabályozás majd kiterjeszthető lesz, de ma a mezőgazdaság helyzete o lyan, hogy úgy gondolom, szükséges lenne a napszámosmunkát az általános szabályokból kivenni és külön kezelni. Tehát még egyszer mondom: érdemes végiggondolnunk, hogy a munka törvénykönyvében igényele ez a kérdés módosítást avagy sem. A másik téma, amiről beszélni szeretnék, a külföldiek Magyarországon való munkavállalása. Ez is egy nagyon nagy probléma a mezőgazdaságban, tudniillik - tetszik, nem tetszik , nagyon sok külföldi vállal ma illegálisan feketemunkát Magyarországon. Annak a híve vagyok, hogy ha valami működik - nem is hogy híve vagyok, hanem egyszerűen nem lehet mást tenni: ha tömegével vállalnak emberek munkát Magyarországon, akkor annak meg kell találni azokat a szabályait, amelyekkel szintén legálisan meg lehetne oldani a kérdést. Lehetséges, hogy ebben a témakörben is szükség lenne a munka törvénykönyvének módosítására is. Mindenesetre el kell gondolkodni a kormánynak azon, hogy a külföldiek Magyarországon való munkavállalását valahogyan legális keretek közé lehessen besorolni. Tudom, hogy ez érzékeny kérdés, mert Magyarországon ma is tíz százalék körüli munkanélküliség van, de a mezőgazdasági régiókban tapasztaljuk, hogy ez a 10 százaléknyi munkanélküli réteg valamilyen oknál fogva nem akar vagy nem tud munkát vállalni a mezőgaz daságban. Ez azért is különös, mert mindannyian tudjuk, hogy a munkanélküliek nagyobb része képzetlen, a képzetlenek közül kerülnek ki, és ennek ellenére ezt a kétségtelenül alacsony presztízsű munkát nem vállalják. Amennyiben nem vállalják, akkor pedig na gyon nagy gond az, hogy a dömpingmunkáknál, tehát a tavaszi munkáknál, a nyári dömpingmunkáknál vagy a betakarításoknál a gazdaságok nem kapnak munkaerőt, kénytelenek a külföldieket foglalkoztatni. Szükség van a külföldiek munkaerejére; tehát mindenképpen végig kell gondolnunk azt, hogy ezt a kérdést hogyan tudjuk szabályozni, hogyan tudjuk ezt a valóban égető problémát a mezőgazdaságban legális útra terelni. Borzasztó fontosnak tartom, hogy többek között a mezőgazdasági foglalkoztatásban is a kormány egy n agyon szigorú ellenőrzést kezdjen el, mint ahogy másutt is. Azonban azt is nagyonnagyon fontosnak tartom, hogy ezt az ellenőrzést csak akkor kezdje meg, amikor már a legfontosabb, legégetőbb kérdéseket szabályozta, amikor olyan szabályokat alkotott, amely ek nagyjából elfogadhatók a becsületesen, tisztességesen gazdálkodó üzemek, gazdálkodók számára is. Tehát fontos az ellenőrzés, azonban még fontosabb most első lépésben mindenképpen a szabályozás és azt követően az ellenőrzés. Még egyszer mondom: erre a ké t témára a figyelmet szerettem volna felhívni. Feltétlenül el kell gondolkodnia a kormánynak azon, hogy akár a mostani módosító javaslatban, ami a munka törvénykönyvére vonatkozik, akár más módon ezeket a kérdéseket valahogyan rendezze. Köszönöm szépen. (T aps.) (11.30) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) :
