Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 6 (267. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - ASZÓDI ILONA KATALIN (független):
2991 me gszüntetésének indokául. Így ezért ezt külön kiemelni felesleges; nem véletlenül szerepel azonban ez a kitétel a hivatkozott irányelvben. Érdemes megnézni ezzel kapcsolatban a munka törvénykönyve 89. §ának (3) bekezdését, mely szerint a felmondás indoka c sak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. Az irányelv tehát nem véletlenül emelte ki a munkáltató működése köréből a munkáltató személyében bekövetkező változást, é s ha úgy tetszik, objektív felmondási tilalomként határozta meg - hozzáteszem: ezzel is csökkentve a munkavállaló kiszolgáltatottságát. Összességében az a véleményem, hogy ennek az irányelvnek a törvényjavaslatba beépített átvétele megfelel a Fehérkönyvben megfogalmazott követelményeknek. Megjegyzem ugyanakkor, hogy e két irányelv, illetve a többi munkajogi, szociálpolitikai tárgyú és a Fehérkönyv ütemezése szerint még átvételre váró európai jogi normák a hazai munkajogban még további harmonizációt tesznek szükségessé. Tisztelt Országgyűlés! A jelenlegi összetételben most már lassan három éve működő Országgyűlésünk a munkaügy területén történt törvényalkotó munkája eddig általában többpárti konszenzuson alapult. (11.20) Bízom benne, hogy így lesz ez a most v itatott törvénytervezet, a munka törvénykönyve jelenlegi módosítása esetén is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Én is köszönöm, képviselő úr. Szólásra következik Aszódi Ilona Katalin független képviselőnő, szólásra készül Filló Pál úr, Magyar Szocialista Párt. ASZÓDI ILONA KATALIN (független) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Sokan problémaként vetették föl azt, hogy a munka törvénykönyvét az elmúlt 67 év alatt már nagyon sokszor módosí totta a parlament. Én ezt eléggé természetesnek tartom, hiszen a munka világa, a gazdaság olyan mértékben megváltozott, hogy ebből értelemszerűen következik: a szabályozást is változtatni kell. Nyilván olyan ütemben kell változtatni, amilyen ütemben a körü lmények változnak. De engedjék meg, hogy a mostani módosító javaslat kapcsán két olyan témára hívjam föl a figyelmet, ami esetlegesen érintheti a munka törvénykönyvét, de a jelen módosító javaslat nem tartalmazza, és fontosnak tartom erről szót ejteni, mer t maga a két problémakör borzasztóan fontos. A két problémakör pedig elsősorban a mezőgazdaságot érinti. Mindannyian tudjuk, hogy a mezőgazdaságban a napszámosmunka helyzete rendezetlen, borzasztóan rendezetlen. Ez egyrészt a körülményekből, másrészt a jog i szabályozatlanságból is adódik. S azt hiszem, hogy most, amikor a munka törvénykönyvét módosítjuk, akkor gondolni kellene arra, hogy szükség vane a napszámosmunkának a munka törvénykönyvén belüli módosítására. A kiskőrösi tüntetések során a kormány megá llapodást kötött az adott érdekképviselettel, amely megállapodás erre vonatkozóan is tartalmazott passzusokat és amelyet később tulajdonképpen el is fogadott a parlament az egyes társadalombiztosítási és szociális ellátásokról szóló törvénymódosításokra vo natkozó módosításban. Ez tartalmaz egy olyan kifejezést, hogy "alkalmi jellegű munka"; ugyanakkor a munka törvénykönyve nem tartalmazza ugyanezt a kifejezést. Úgy gondolom, el kellene gondolkodni azon, hogy így a két törvény egymással összhangban lesze, é s a kormány által elképzelt szabályozás, az alkalmi munka, a napszámosmunka szabályozása végigvihetőe anélkül, hogy a munkatörvénykönyv megfelelő passzusát módosítanánk. A munka törvénykönyve általánosan fogalmaz a munkáról. Az általános szabályok szerint a munkavállaló több tételt köteles fizetni: 11,5 százalék egészségbiztosítási járulékot, 1,5 százalék munkavállalói járulékot, 6 százalék nyugdíjjárulékot és 4 százalék egészségbiztosítási járulékot. Az általános szabályok szerint a munkáltató köteles fiz etni 30 százalék társadalombiztosítási járulékot és
