Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 6 (267. szám) - A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - BAJOR TIBOR (MSZP):
2978 Tisztelt Ház! Összefoglalva az előttünk fekvő törvényjavaslat mindenképpen egy fontos lépés abban a folyamatban, amely az európai uniós integrációhoz segít bennünket, ezért a FideszMagyar Polgári Párt frakciója ezt a törvényjavaslatot támogatja. Köszönöm szépen. (Általános taps.) (10.10) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm. Megadom a szót Bajor Tibor képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. BAJOR TIBOR (MSZ P) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Eredetileg csak a részletes vitában kívántam hozzászólni, de a probléma, amit szeretnék ismertetni, az általánosan levonható tanulságokat is tartalmaz. Mint önök előtt is ismeretes, ez a most tárgyalt törvény nagyon szigorú felt ételeket teremtett azon gazdálkodó vállalatok és szervezetek, társaságok számára, amelyek vámáruk forgalmazásával foglalkoznak. Ezzel természetesen a gazdaság számos szereplője és személy szerint én is messzemenően egyetértek, hiszen ennek a törvénynek a h iánya, illetve a korábbi jogi szabályozás által biztosított kiskapuk, joghézagok milliárdos nagyságrendű károkat okoztak a költségvetésnek, következésképpen valamennyi állampolgárnak. Mi történik akkor, ha az országhatárt átlépve az árunak, a vámárunak csa k a szállítója és csak a feladója ismert, nem ismert azonban sem a vevő, sem az úticél. Nevezetesen arról van szó, hogy a Magyar Államvasutak Részvénytársaság záhonyi székhellyel működő átrakási üzletigazgatóság tulajdonába, helyesebben birtokába nemzetköz i fuvarozási szerződés keretében kerülnek mindazok az áruk, vámáruk, amelyek Ukrajnán keresztül lépnek be a Magyar Köztársaság területére. Ez azt jelenti, hogy a záhonyi átrakási üzletigazgatóság csak az áru belépését követően szerez tudomást a küldemények rendeltetési helyéről és címzettjéről. Az átrakókörzet speciális helyzetéből eredően, vagyis az eltérő vasúti nyomtávolság miatt a MÁVnak Záhonyban az árut, ha tetszik, ha nem, meg kell állítania. És az érvényben levő fuvarozási rendelkezések, valamint v ámjogi előírások értelmében a MÁVnak kell a vámtörvényben szabályozott határidőkön belül vámindítványt tenni. A vámhivatalok által is elfogadható vámindítványok megtételét több, a MÁV tevékenységi körén is kívül eső tényező befolyásolja, amelyeknek követk eztében a vámkezeléssel kapcsolatos megszabott határidők nem tarthatóak minden esetben, és ez nemcsak a vámra vonatkozik, hanem több esetben más fuvaroztatóra is. Például ilyenek: az áru címzettje nem ad időben végrehajtható rendelkezést az áru továbbításá ra; a FÁK országaiban történő ütemtelen árufeladások miatt egy időben nagy mennyiségben érkeznek azonos címre és azonos rendeltetési helyre szóló küldemények, amelyek továbbításához elegendő mennyiségű és típusú, európai vasúti kocsival a MÁV Rt. nem rende lkezik. Olyan áruféleségek lépnek be a MÁV területére, amelyek elszállításához speciális vasúti szállítójárművekre van szükség, és ezeket általában a címzett vagy annak megbízottja bocsátja a MÁV rendelkezésére. Az áru címzettje tudomást szerezve a címére érkező küldemény beérkezéséről olyan, a fuvarjog szabályaival nem ellentétes rendelkezést ad, hogy további intézkedésig a MÁV az árut ne fuvarozza tovább. A záhonyi címre érkező és később reexpediálásra kerülő küldemények átvevői sok esetben és különféle o kok miatt ragaszkodnak ahhoz, hogy áruik csak egy későbbi időpontban és az általuk meghatározott mennyiségi ütemezéssel kerüljenek továbbításra. Ilyenek például a faszállítások. Nyomatékosan szeretném megerősíteni, hogy a MÁV birtokába ezek az áruk, vámáru k fuvarozási szerződés keretén belül kerülnek, és a normál vasúti kocsikba történő berakásig, illetve a rendeltetési állomásokon végrehajtott kiszolgáltatásig fuvarozás alatt állnak. Következtetésképpen a MÁV Rt. és adott esetekben a fuvarozásban részes va sutak teljes körű kártérítési és egyéb - beleértve a vámjog által meghatározott szankciókat is - felelősséggel tartoznak. Feltehetően a törvény és annak végrehajtása tárgyában kiadott kormányrendelet merev értelmezésére alapítva a vámhivatalok a felsorolt esetekben a beléptetett vámárukat nem tekintik
