Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 6 (267. szám) - A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
2977 akkor milyen eszközökkel, milyen mód on próbáljuk a hazai ipart, a hazai kereskedelmet védeni, jogos. A tegnapi ülésnap folyamán egy vita alakult ki arról, hogy az 1993as külkereskedelmimérlegromlás vajon hasonlóe vagy hasonló lehete majd ahhoz a folyamathoz, amely most a gazdaság növeked ésével, egy élénkülő importtal esetleg '9798ra megismétli magát. Nos, azt hiszem, hogy a külkereskedelmi mérleg romlását igazából egyetlenegy átalakuló keleteurópai országnak sem sikerült megakadályozni. Tehát van egyfajta törvényszerűség abban, hogy ez ek az átalakuló gazdaságok, ha a belső keresletet élénkítik, akkor is; ha a gazdasági növekedés beindul, akkor is a külkereskedelmi mérleg valamiféle pozícióromlásával számolhatnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyar kormánynak feltett kézzel kell v árnia ennek a folyamatnak a megismétlődését. Úgy gondolom, figyelembe lehet venni olyan eszközök alkalmazását, amelyeket a korábban csatlakozó országok, többek között Portugália, Spanyolország is megtett az európai uniós integráció során. Azért is figyelem re méltó e két ország példája, mert nagyjából hasonló körülmények között kell nekünk is csatlakoznunk az Európai Unióhoz. Spanyolországban, Portugáliában is egyszerre történt a politikai demokrácia és a piacgazdaság kiépítése, a fejlettségi szint is nagyjá ból hasonló volt még a nyolcvanas évek közepén, végén, mint most Magyarországon. S úgy gondolom, ez a két ország is olyanfajta társulási szerződésen keresztül alkalmazkodott az európai uniós előírásokhoz, mint most Magyarország. Az egyik részéről - amit má r nem lehet alkalmazni - már szó volt. Ez pedig az importliberalizáció játéktere. Ez rendkívül szűkké vált, 198991 között a korlátozás alá nem eső termékek aránya az import terméklistáján 40 százalékról 93 százalékra nőtt, az ipari termékeknél 40 százalék ról 70 százalékra. Ez a játéktér tehát a magyar gazdaságpolitika számára már nem adatik meg. Van azonban olyanfajta eszköz, amelyet többek között mind Portugália, mind Spanyolország alkalmazott, ez az úgynevezett nem vámjellegű eszközöknek az alkalmazása. A nem vámjellegű eszközök közé tartozik többek között a most törvényjavaslat által is érintett eredetmegjelölési szabályok átvétele vagy különböző szabványok, minőségi előírások, tanúsítványok elfogadása. Hadd tegyem mindjárt hozzá, hogy Magyarország számá ra ezek, sajnos, nehezen járható utak ezeknél az eszközöknél. Hiszen mi pont arra törekszünk, hogy olyan szabványokat és minőségi előírásokat vegyünk át, amelyek egy fejlettebb ország, fejlettebb régió előírásai. Két olyan területet emelnék ki, ahol azonba n mindenképpen volna módja a magyar kormánynak hathatósabb föllépésre. Az egyik az állami megrendelések, közbeszerzések területe. Köztudott, hogy a magyar Országgyűlés elfogadott egy közbeszerzési törvényt, azonban úgy tűnik, hogy a közbeszerzési törvényné l még elég kevés alkalommal kerül sor magyar vállalkozások támogatására. A francia kormány tagjai emberemlékezet óta Renaultval vagy Citronnel járnak, mégsem merült fel egyetlen német vagy olasz autóipari cégben sem, hogy ezt diszkriminatív lépésnek tekin tse. Magyar közbeszerzési pályázaton a magyar gyártókapacitással rendelkező Opel cég többek között el sem indulhatott, és az alacsonyabb kategóriában is a Suzuki - ahol már egy jelentős magyar beszállítói hányad van - semmilyen lehetőséget nem kapott. Ebbe a körbe sorolnám a társadalombiztosítás területét is. Egy olasz példát hadd említsek föl: Olaszországban közlik előre, hogy milyen belföldi gyógyszerek helyettesítenek külföldi gyógyszereket, és az orvosoknak meg kell magyarázni, igazolniuk kell, ha a drá gább külföldi gyógyszert írják föl a beteg számára. Ez a hazai ipart támogatja mindenféleképpen. A másik pedig a dömpingellenes eszközök és az antidömpingszabályozás lehetősége. Az alkalmazás feltételei részben már kiépültek Magyarországon, de még nem tud ok vagy nem hallottam olyan esetről, amikor a magyar fél antidömpingszabályozási eljárást alkalmazott volna külföldiekkel szemben. S itt olyan eszközökről, mint a "vásárolj magyar árut!" lehetősége, még nem is beszéltem, hiszen tudjuk jól, hogy aki magyar árut vásárol, az csökkenti a külkereskedelmi mérleg hiányát és belföldi hazai vállalkozót támogat.
