Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 6 (267. szám) - A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
2976 Tisztelt Ház! Én azt gondolom - szerencsére itt van körünkben Miklós László képviselő úr, aki ezeket mondta , hogy a törvényjavaslat kapcsán egy viszonylag korrekt és pontos szakmai álláspontot fejtett ki, de ennél a pontnál talán mintha a politikai előítéletei elragadták volna. Miről van szó? Mi volt 198990 táján a magyar gazdaság egyik alapvető problémája? Az volt, hogy a térséget ért traumát, a gazdaságot ért traumát, a keleti piacok összeomlását, a fizetésképtelenné váló keleti piacok at tudjae valamilyen módon a magyar ipar, a magyar kereskedelem és a többi, a magyar gazdaság egyáltalán túlélni. (10.00) Ekkor a vita arról folyt, hogy a fizetésképtelenség után előálló helyzetet hogyan tudjuk gazdaságpolitikai eszközökkel is akár befoly ásolni, ezt a kellemetlen időszakot túlélni. Többször elhangzott egyébként - csak egy zárójeles megjegyzésként idézem föl - akkor, amikor a fizetésképtelenség már nyilvánvaló volt, hogy próbáljunk meg barterkereskedelmet létrehozni ezekkel a volt keleti or szágokkal, elsősorban az akkor meglévő Szovjetunióval. Köztudott azonban, hogy a barterkereskedelem nem ment - erre a magyar vállalkozók többször fölhívták a figyelmet , egyszerűen azért, mert azt, amire a magyar gazdaságnak szüksége volt - nyersanyagok, alapvető energiahordozók - nem adta az orosz fél barterben, ezekért ő is készpénzt szeretett volna kapni. Tehát volt az erős fizetésképtelenség helyzete, és a magyar gazdaságnak ebben kellett megtalálni olyan pontokat, amikor az addig döntő mértékben kelet felé történő kivitelben valamilyen változás áll be. Szeretnék fölidézni egy példát: 1985ben még a magyar kivitel 62 százaléka ment - most már úgy nevezzük, hogy - volt szocialista országokba, és egy jóval kisebb hányada ment olyan országokba, amelyek pia cgazdasági körülmények között működtek. Hogy ez a hatás megváltozzon és 1994re a kivitel 78,9 százaléka kerüljön olyan országokba, amelyek korábban az Európai Unió, az EFTA, USA és Japán országcsoporthoz tartoztak, és csak 23 százaléka volt szocialista or szágokba, ehhez bizonyos döntő lépéseket kellett meghozni 1989től, '90től az akkori magyar kormányoknak. Az egyik ilyen lépés volt: ahhoz, hogy mi az európai uniós és az EFTApiacokra be tudjunk jutni, a magyar külkereskedelmet is liberalizálni kellett. Hiszen a valamit valamiért elv működött ezekkel az országokkal szemben, ráadásul a magyar gazdaságban tőkehiány, technikai, technológiai lemaradás volt, amely mindenképpen indokolttá tette ezt a fajta liberalizációt. Másrészt, azt hiszem, azt sem szabad el felejteni, hogy a magyar gazdaság már ekkor is nagy mértékben függött különböző nemzetközi pénzintézetek jóindulatától. Emlékezzünk vissza, 198990ben jó néhány nemzetközi pénzintézet magyarországi képviselője kérte, követelte a magyar kormánytól, hogy le hetőleg minél hamarabb liberalizálja a külkereskedelmét. Ennek nyilvánvalóan az volt az oka, hogy a magyar államadósság egy főre számítva az európai összehasonlításban a legmagasabb, az első helyet éri el. Tehát akkor, ha a magyar állam finanszírozhatóságá t, a magyar államadósság törlesztését fönn akartuk tartani, nyilvánvaló, hogy ezeknek a nemzetközi pénzintézeteknek a jóindulatára szükség volt. Tehát mindenképpen azokat a követeléseket, amelyeket megfogalmaztak az országgal szemben - a deregulációt, a kü lkereskedelem liberalizálását, a vámleépítést és a vámszabályok fokozatos leépítését , bárki lett volna akkor kormányon, hadd tegyem hozzá, ezeket a lépéseket meg kellett volna lépnie. Az megint csak egy zárójeles megjegyzé s, hogy paradox módon az MSZP vezérszónoka éppen azért teszi felelőssé az előző kormányt, amiért az MSZP elődpártjai tehetők nagyrészt felelőssé, hogy a magyar államadósság olyan mértéket ért el 198990re, amely megakadályozta, hogy a magyar gazdaságpolit ikának másféle útkeresése legyen, mint ami, mondjuk, hozzánk hasonló szomszédos országoknál fönnállt. Tisztelt Ház! Visszatérve a törvényjavaslatra, úgy gondolom, hogy a társulási szerződés aláírásával, kihirdetésével ez a folyamat, ez a külkereskedelmi li beralizáció visszafordíthatatlanná vált, és ha csatlakozni akarunk az Európai Unióhoz, be kell tartanunk azokat a szabályokat, amelyeket vállaltunk. Mégis az a kérdés, amelyet MSZPs képviselőtársam megfogalmazott, hogy
