Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 5 (266. szám) - A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DEMETER ERVIN (MDF):
2940 A könyvvizsgálat törvényi szabályozásában a társasági törvény jelentett egy komoly sarokkövet, az 1988ban született törvény, ami a gazdasági társaságok auditálását, könyvvizsgálatát t örvénybe iktatta, a könyvvizsgálói intézménynek komoly feladatot ad. 1991ben igen széles parlamenti egyetértéssel megszületett a számviteli törvény. Legutoljára talán két évvel ezelőtt a mi parlamentünk hozott megítélésem szerint jelentős döntést akkor, a mikor a könyvvizsgálatot kiterjesztette a nagyobb önkormányzatokra. Ezt az ellenzéki pártok akkor támogatták és helyesnek tartották. 1997ben érkezünk el ahhoz az évhez, amikor a korlátolt felelősségű gazdasági társaságok és a részvénytársaság könyveit köt elezően auditáltatni kell év végén, tehát egy hites könyvvizsgálóval ellenjegyeztetni kell. Ma jelenleg az országban ezt a munkát közel ötezer könyvvizsgáló végzi, akik közül közel 3500an a meglévő egyesület tagjai. A kamara törvényességi felügyeletéről n éhány szót, és igazándiból csak elöljáróban a részletes vitához. A jelenlegi törvényjavaslat a kamara törvényességi felügyeletét szabályozza, miniszteri hatáskörbe utalja, és úgy rendelkezik, hogy a miniszter ellenőrzi, hogy az alapszabályban a kamara egyé b önkormányzatai, szabályzatai és az alapszabály megfelelneke a jogszabályoknak, továbbá hogy a kamara szervezetei, határozatai nem sértike a jogszabályokat, az alapszabályt és az egyéb önkormányzati szabályokat. A javaslat ezt a feladatot számunkra kevé ssé érthető módon a pénzügyminiszterhez telepíti. Úgy ítéljük meg, hogy a törvényességi ellenőrzés intézményének inkább az igazságügyi tárcához kellene tartoznia, pontosan azért, mert egy törvényességi felügyeletről van szó, és a kamarának gazdasági irányí tó szervektől függetlennek kell lennie. Ebben teljes mértékben egyetértek az előttem szóló képviselő úrral, hasonlóképpen vélekedünk erről. Épp ezért egy kicsit neheztelem is az Igazságügyi Minisztérium képviseletének hiányát, akkor is, ha a parlamenti rea litások közé tartozik, hogy a miniszter urak ilyenkor a legritkább esetben vesznek részt a törvények vitájában, nem is helyettesíttetik magukat, hanem mintha már a dolognak az lenne a természetes rendje, hogy minden esetben az államtitkárokat küldik el, és az Igazságügyi Minisztérium hiányzik. Holott úgy ítélem meg - és nemcsak ellenzéki, hanem kormánypárti oldalról is elhangzott ez a vélekedés , hogy talán a jövőben itt rájuk háruló feladatokról beszélünk, és egy olyan törvényről, aminek kapcsán mindenkép pen vitatjuk vagy legalábbis felvetjük azt, hogy a törvényességi felügyeletet kinek kell gyakorolni, a pénzügyi tárcának vagy az igazságügyi tárcának. Éppen ezért tisztelettel kérném, hogy a vitának majd a későbbi, következő napján tegye meg a tisztelt eln ök asszony azokat a lépéseket, hogy az igazságügyi tárca képviselői is lehetőség szerint vegyenek részt a vitában. Az indoklás a Pénzügyminisztérium törvényességi felügyelete mellett úgy szól, amint az államtitkár úr is említette expozéjában, hogy állami f eladatokat kap a kamara, idetartozik a működési engedélyek kiadása és a szakmai követelmények meghatározása. Én egy kicsit finomítanám ezt a javaslatot. Ezek nem állami feladatok, ezek olyan feladatok, amelyek jelenleg vagy régebben állami feladatok voltak , egy egészségesen működő piacgazdaságban ezek nem állami feladatok; tehát tulajdonképpen igazodási pontként éppen ezért nem tartjuk ezt elég megfontolt és elég súlyos érvnek. Jelezni kívánom, hogy a Pénzügyminisztériumnak ez a felügyelősdi szándéka megjel enik az átmeneti intézkedések során is. Az átmeneti intézkedéseknél a Pénzügyminisztérium felügyelete alatt próbálják létrehozni ezt a kamarát. Mi úgy látjuk, és vitára alkalmasnak tartjuk a kérdést - a részletes vitában beszéljük meg , hogy van egy önsze rveződő, jelenleg egyesületi formában működő szervezet, amely lehet, hogy képes ennek a feladatnak az ellátására. Mi támogatjuk az önszerveződő megmozdulásokat, különösen ha eredményeket tudnak felmutatni. Úgy ítélem meg, hogy az Európai Könyvvizsgáló Szöv etség azzal, hogy levelező tagjai sorába felvette ezt a szervezetet, valamilyen módon értékítéletet alkotott. Ez, hangsúlyozni kívánom, egy európai uniós szervezet, és vélhetően azt is lehet következtetni, hogy alkalmas lehet ezért ez a szervezet erre, de a részletes vitában lehetőség lesz arra, hogy ezt alaposan megbeszéljük. A könyvvizsgálói függetlenségről néhány szót. A könyvvizsgálók természetes személyek lehetnek. Ezek a természetes személyek tagjai a kamarának, és feladatukat törvény rögzíti. A
