Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 5 (266. szám) - A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DEMETER ERVIN (MDF):
2939 legfontosabb intézménye a könyvvizsgálat és ennek közzététele. Tehát azért, hogy a gazdaságban rend és biztonság uralkodjon, a könyvvizsgálók tevékenysége elengedhetetlen. Ezt azért tartom fontosnak elöljáró ban megjegyezni, mert ezzel a Magyar Demokrata Fórum, a Kereszténydemokrata Néppárt és a FideszMagyar Polgári Párt nevében szeretném jelezni és nyomatékosítani, hogy nagyon fontosnak tartjuk ezt a törvényt, és támogatjuk. Véleményünk kialakításakor megism ertük a jelenleg egyesületi formában működő Magyar Könyvvizsgálói Kamara véleményét is, az ő észrevételeiket is felhasználtuk álláspontunk kialakításakor. Ebben a kérdéskörben négy témakörről szeretnék beszélni röviden, az idő előrehaladott voltára tekinte ttel felvetés jelleggel, hiszen a részletes vitában lesz alkalmunk még ezekről a kérdésekről alaposabban és behatóan értekezni, és módosító javaslatainkat elkészíteni. Ez a négy témakör: egy rövid történeti áttekintést tartok fontosnak; mindenféleképpen be szélni kell véleményünk szerint a kamara törvényességi felügyeletéről; nagyon fontosnak tartjuk, hogy szót váltsunk a könyvvizsgálói függetlenség kérdésköréről, valamint a könyvvizsgálói társaságok státusáról, különösen az előttem elhangzottak alapján egy pár szó erejéig kitérnék erre is. Elöljáróban és összefoglalóan azt tudom mondani mind a három képviselőcsoport nevében, hogy a törvényjavaslatot vitára alkalmasnak tartjuk, és látunk lehetőséget arra, hogy egy széles körű parlamenti egyetértés alakuljon k i abban az esetben, ha a felvetődő - nem olyan nagy súlyú, de azért lényeges - kérdésekre közös és kompromisszumos megoldásokat találunk. Röviden egy történeti áttekintés, márcsak azért is, mert nemcsak egy konzervatív párt szónokaként kell beszélnem, hane m nem most varázsoljuk elő a nyuszit a kalapból; vannak a történetnek előzményei is. A magyar törvényhozás már a XVIII. századtól kezdve foglalkozik a kereskedelmi ügyek szabályozásával. Az első magyar kereskedelmi vonatkozású törvény, az 1723. évi LIII. t örvénycikk már könyvvezetési kötelezettséget ír elő, és elismeri a kereskedelmi könyveknek a bizonyító erejét. Az 18391840es Országgyűlés pedig már bizottságot küldött ki a kereskedelmi jognak egy részletes szabályozására, és az így született törvénycsom agban - itt több törvényről van szó - a zárszámadások helyességének a vizsgálatát már számvizsgálókra bízza ez a törvénycikk. A kiegyezést követően az 1875. évi XXXVII. törvénycikk - a kereskedelmi törvény - már részletesen foglalkozik a könyvvezetés szabá lyaival. A század elején az 1911es országos jogászgyűlés tulajdonképpen kimondta az alapelvet, nevezetesen azt, hogy a mérleget és a könyvek vezetését szakképzett és egyénileg felelős revizoroknak ellenőrizniük kell, tulajdonképpen az angol audit rendszer nek az alapelvét, és a máig is honos szisztémának az alapjait rakta le ekkor a magyar jogászgyűlés. (21.30) Ez egy angol módszer, elég frissen, a század elején gyakorlatilag átvettük, és teljes mértékben azonosultunk ezzel a tematikával. Még ugyanebben az évben megalakult a Magyar Revizori Szövetség, ami később Kamarai Hites Revizorok Egyesülete, majd Magyar Hites Könyvvizsgálók Egyesülete néven egészen 1950ig működött erős szakmai szervezetként, megfelelő infrastruktúrával, szakértőkkel, folyóirattal és e gy nagyon komoly szakmai műhellyel; 1950ben számolták fel. Itt a gazdaságunk jellegéből adódóan egy szünet következett, és először a rendszerváltás hajnalán, 1987ben alakul meg tulajdonképpen a Magyar Könyvvizsgálók Szakmai Egyesülete. Ez a szervezet műk ödik a mai napig is. Egy nemzetközileg elismert szervezetről van szó. 1996ban az Európai Könyvvizsgáló Szövetség levelező tagjai sorába felvette a magyar szövetséget, rendes tagnak pedig akkor veszik fel... Az a különbség a levelező és a rendes tag között , hogy egy hatályos magyar kamarai törvényre van szükség ahhoz, hogy tényleges kamaráról beszéljünk, ne pedig egy egyesületi formában működőről. Ezt követően várható, hogy ez az európai szövetség, amely egy európai uniós intézmény, felvegye tagjai sorába a Magyar Könyvvizsgálói Kamarát - akkor már egyesületi formában működve.
