Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 5 (266. szám) - A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DEMETER ERVIN (MDF):
2938 igazságügyi szakértők munkájára, szakmai továbbképzésük alaposságára a növekvő gazdasági bűncselekménye k száma miatt egyre nagyobb szükség van. Megjegyzendő azonban az is, hogy a szakértők díjazásáról szóló IMrendelet 800 forintos óradíjat határoz meg az igazságügyi könyvszakértőknek, ami egy munkanapra vetítve nem éri el a 7000 forintot. Ebből kell még tbt, jövedelemadót fizetni. Felveti a 800 forintos óradíj azt is, hogy felelősségteljes munkát végezni, bűncselekmények szakmai anyagát véleményezni csak kimondottan főállású könyvvizsgálói státus alapján nem lehet. Ezt a tevékenységet is döntően olyan fiat alabb könyvvizsgálók végzik, akik az elmúlt években szerezték meg az oklevelüket, vagy egyetemi közalkalmazotti vagy közhivatalnoki állást töltenek be, és amúgy is szerény jövedelmüket plusz szakmai érvényesülésüket a könyvszakértés ezen gyakorlásával tudj ák kiegészíteni. Ám ha kötelezzük ezen könyvvizsgálókat, hogy válasszanak egyetemi tanárságuk vagy könyvvizsgáló oklevelük között, úgy a kevéssé bizonytalant, vagyis az egyetemi tanárságot választják. Ugyanakkor a felhalmozódott bűncselekmények szakértői v éleményezésére pedig a multik nem jelentkeznek, még kaotikusabb viszonyok, közállapotok következnek be. Tisztelt Országgyűlés! Az igazságügyminiszter az igazságügyi szakértőkről szóló, többször módosított 7/1990. számú rendeletének 18. §a úgy rendelkezik , hogy ha a bűnüldöző hatóság részére nem áll rendelkezésre a 2/1988. IMrendelet 3. § (1) bekezdése szerint igazolvánnyal ellátott igazságügyi szakértő, úgy igazságügyi szakértő helyett úgynevezett eseti szakértő, vagyis a szóban forgó törvényelőterjeszt ésre szorítkozva igazságügyi szakértői igazolvánnyal nem rendelkező bejegyzett könyvvizsgálót is igénybe lehet venni. Tisztelt Országgyűlés! Bölcsességre és nem politikai indokra hivatkozva kérdezem, hogy eseti szakértőként - aki azonnal időt tud szakítani , és 800 forintos óradíjért felelősségteljes munkára vállalkozik - kire számíthatnak a bűnüldöző szervek vagy a polgári bíróságok. Csakis azon bejegyzett könyvvizsgálókra, akik gazdasági társaságoknál megbízásokkal nem túlterheltek, vagyis nem a nagymenők, az esetleges eseti megbízás idejéig is szakmai képzési formát biztosító könyvvizsgálói kamarában vannak, továbbá a megbízás elnyeréséig, sőt kifizetéséig is más alternatív közalkalmazotti, köztisztviselői jövedelemforrással rendelkeznek, és könyvvizsgáló igazolvánnyal, teljes jogú kamarai tagsággal bírnak. Nem tehetjük nevetségessé ezen szakembereket úgy, hogy ha nincs megbízásuk, visszavesszük tőlük a bejegyzett könyvvizsgáló státust, ha pedig valami megbízás néz ki számukra, visszaadjuk azt. Ezért nem sz abad a könyvvizsgálói kamarát kizárólag főfoglalkozású könyvvizsgálók érdekképviseleti szervévé tenni, és lejáratni az igazságügyi szakértőket, az eseti igazságügyi szakértőket, továbbá a fiatal, okleveles könyvvizsgálókat nehéz helyzetbe hozni, még 2001 u tán sem. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Demeter Ervin képviselő úrnak, aki a Magyar Demokrata Fórum, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Fideszfrakció nevében szólal fel. DEMETER ERVIN (MDF) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A könyvvizsgálók egyik legfontosabb feladata, hogy a gazdálkodó szervezetek éves beszámolóját egy záradékkal lássák el. Ennek a záradéknak két fő pontja van: az egyik, hogy ezek a könyvek a hatályos jogszabályoknak megfelelően készültek, a másik pedig, hogy valós képet adnak a társaság gazdálkodásáról. Ez is jellemzi, hogy milyen fontos és nehéz feladatot kell a könyvvizsgálóknak elvégezni. A mai piacgazdasági viszonyok között kiemelten fontos ez a tevékenység, hisz a piac szereplői között a bizalom ugyan egy fontos dolog, de a piacgazdaság keretei között jogi garanciákat is kell adni egymással szemben a résztvevőknek. Ennek az egyik legfontosabb intézménye, a jogi garan ciák
