Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 10 (243. szám) - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - BARSINÉ PATAKY ETELKA (MDNP):
290 számomra ez a "településkép javítása érdekében" súrolja a gumijogszabály határát. De álljunk meg egy pillanatra! Lehet, hogy ez a törekvés műszaki, kö rnyezetvédelmi szempontból helyes. De akkor, amikor a lakásvagyon privatizálása az elmúlt hat évben megtörtént, és a lakások 90 százaléka magántulajdonban van, s amikor a privatizálás során a lakók nemcsak a lakást vették meg, hanem mindazt az elmaradt fel újítási, tatarozási és egyéb kötelezettséget, akkor ez véleményünk szerint ilyen módon nem járható út. Úgy gondoljuk, hogy elsődlegesen az energiatakarékos, a jó műszaki állapotú felújításokat kellene támogatni. De nem arról van szó, hogy a településkép ja vítása érdekében - mondjuk - el lehet rendelni a fővárosban e szerint a passzus szerint a Dohány utcában egy sortatarozást. Véleményünk szerint ez egyszerűen megengedhetetlen, és nem is hiszem, hogy ezt a kormány valójában minden oldalról átgondolta. Itt i s egy olyan javaslatot fogunk tenni, hogy ez csak abban az esetben legyen járható, ha az önkormányzat x százalékban ezt a műveletet finanszírozza. Az 54. §ban van egy olyan megállapítás, hogy a tulajdonos köteles az építmény jó műszaki állapotához szükség es munkálatokat elvégeztetni. Megint azt kell hogy mondjam: ha nem lett volna az a negyven év, amikor ebben az országban nem történt felújítás, nem történt karbantartás, akkor ez egy nagyon üdvözlendő paragrafus lenne. Ettől azonban nem lehet eltekinteni, ezért nem javasoljuk ezen mód a megfogalmazását. Igen, van a jelzálog. Csak egyet nem szabad elfelejteni, hogy a jelzálog a vállalkozóknak szolgálni fog egyfajta forgótőkére. A jelzálog szolgálni fog arra, hogy valaki belülről a legszükségesebbeket rendbe hozza. Tehát például, mondjuk, energiakorszerűsítést hajtson végre, amit az előbb javasoltam, vagy bizonyos műszaki kérdéseket oldjon meg. De hogy ezen túl még jelzálogot vegyen fel városképileg jelentős külső tatarozásokra, azt egyszerűen nem tartjuk ma j árható útnak, nem tartjuk reálisnak. Hadd tegyem még hozzá azt is: az 55. §ban azt mondja, hogy az építmény előnyösebb építészeti megjelenését szolgáló egyéb munkákat is elrendelhet az önkormányzat. Kérem szépen, ilyen nincs. Ez szubjektív. Mi az, hogy "e lőnyösebb építészeti megjelenését"? Százszázalékos gumijogszabály, javasoljuk ennek a törlését. Szó van arról is, hogy beépítési kötelezettséget is elrendelhet az önkormányzat. Engedjék meg, hogy ezt már csak e késő esti órán azért említsem meg, mert vanna k ebben a törvényben olyan túlságosan részletezett kérdések; a törvény szerint az önkormányzat fásítást, növénypótlást és egyebeket rendelhet el. Önkéntelenül kiszalad az ember száján: akkor az önkormányzat meghatározza, hogy csak nyírfácskát ültethetek? Ú gy hiszem, ennek korrekt megoldása az lenne, hogy az építési telek zöldterületként kialakítandó részét, tehát a kötelező zöldterületet határidővel írhatja elő az önkormányzat. Hasonlóan utalnék arra, amit kisgazda képviselőtársam vetett fel, hogy a külterü leten beépítésre nem szánt területen új építményt milyen feltételekkel lehet építeni. Úgy gondolom, nem volt szerencsés itt megállapítani azt, hogy a gazdálkodó egyenes ági rokonának adhatja csak át. Azt hiszem, a lényeg az, hogy a területet gazdálkodásra használják. A részletes vita során számtalan dolgot fogunk még javasolni, javasoljuk a földrészlet fogalmának bevezetését és hasonlókat, erre most nem térek ki, be fogjuk adni a módosító indítványokat. Összefoglalva: úgy gondoljuk, hogy erre a törvényre sz ükség van. Az a véleményünk - ahogy az első részben mondottam , hogy magához a hatósági munkához, az ellenőrzési munkához lesznek jobbító javaslataink. Ugyanakkor azonban a leghatározottabban javasoljuk a kormánynak, hogy azokat a passzusokat, amelyekről az előbb beszéltem, amelyeknek a megvalósítása véleményünk szerint ma Magyarországon nem reális, hagyják el a törvényből, illetve módosításokkal szerepeljenek benne. Ha ez nem történne meg, akkor részünkről a törvényt nem áll módunkban megszavazni.
