Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 10 (243. szám) - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - BARSINÉ PATAKY ETELKA (MDNP):
287 műemlék ek nemcsak épületek, és nemcsak az épített környezetet tartalmazzák, hanem sok minden mást. A törvényben szerepel az, hogy a régészeti, néprajzi vagy műszaki emlékek, amelyek nyilvánvalóan ennek a törvénynek a keretei közé nem foglalhatók be, és nagyon hel yteleníteném, hogyha a műemlékvédelmi törvény egyszerűen appendixe lenne ennek a törvénynek. Végül a harmadik elem, amire legalább két mondatban hadd utaljak: én sem értettem pontosan, hogy például miért félti képviselőtársam ettől a törvénytől azt, hogy m ondjuk, a Dunántúlon nem lehet majd tanyákat kialakítani - azok, akik eddig nem tudtak tanyákat kialakítani , hiszen ezt ez a törvény sem tiltja, és a beépítés aránya, a 3 százalékról 15 százalékra való felemelés... - nem tudok elképzelni olyan tanyát, am elyiken egy 2030 hektáros föld ilyen százalékát kellene beépíteni ahhoz, hogy ott érdemben lehessen művelni. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Barsiné Pataky Etelka képviselő asszonynak, Magyar Demokrata N éppárt. BARSINÉ PATAKY ETELKA (MDNP) : Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Itt elolvastam a múlt héten az építési törvény, illetve az épített környezet védelméről szóló törvény vitáját, és hallgattam a mai hozzászólásokat. Nincs vita abban, azt hiszem, mi ndenki azt mondta ebben a Házban, hogy szükség van az építési törvényre. Igen, szükség van rá, mert hogyha körülnézünk az országban, akkor nincs rend az építésügy területén, és a jelenlegi gyakorlat - ami a körülményes, részletes rendezési tervekre, az épí tésügyi engedélyezési eljárásokra stb. vonatkozik - nem szolgálja az építeni kívánók - akár családok, akár vállalkozók - érdekeit. A törvényre tehát szükség van. Felvetődik a kérdés, hogy ade megoldást az építésügyben rejlő problémákra, alapvető problémák ra ez a törvény. Azt gondolom, hogy nem ad teljes egészében, csak részben. Mindjárt hivatkoznék itt arra a vizsgálati elemzésre, amelynek az összefoglalójában szinte pontszerűen meg lehet állapítani, hogy mit tartott fontosnak a tárca e törvény tárgyalásak or. Azt mondja, hogy messzemenően figyelembe veszi az önkormányzatiság elvét, a helyi településrendezési elképzelések megalkotását és végrehajtását az önkormányzatokra bízza. Úgy gondolom, hogy ez természetes. Másodszor: azt mondja, hogy összhangban van a környezetvédelmi és természetvédelmi törvényben foglaltakkal. Úgy gondolom, hogy ez is természetes. Azt mondja a (3) bekezdésben, hogy olyan megoldást vezet be számtalan vonatkozásban, amelyek már megfelelnek az Európai Közösség elvárásainak és kívánalmain ak. Úgy gondolom, hogy ez is természetes. Azt mondja, hogy illeszkedik a megvalósítás alatt álló közigazgatási korszerűsítési folyamatokhoz - ez is természetes. Nézzük meg, mi marad akkor még ebből az összefoglalóból! Azt mondja, hogy igyekszik megoldást a dni a hatékony építésügyi hatósági és az építésfelügyeleti ellenőrzésre. Nos, akkor nézzük ezt a kettőt! Vegyük először az építésügyi hatósági feladatokat! Ezt átadott hatáskörben elsőfokban az önkormányzati jegyzők gyakorolták eddig. A törvényjavaslat sze rint a kijelölt önkormányzatokhoz kerülne, és kiderül a törvény magyarázó szövegéből, hogy a kormány mintegy 120140 önkormányzathoz telepítené ezt a jogot. Voltak azonban olyan hozzászólók - pontosabban: egy olyan hozzászólás , ahol elhangzott az, hogy s zívesebben látnák ezt építésügyi hivatalok keretében. Ez a két szélsőséges eset. Hadd mondjak el én is egyet, bár tisztában vagyok azzal, hogy Magyarországon ez még bevezethetetlen; de ha már az Európai Unióról beszélünk, akkor engedjék meg, hogy megemlíts em, hogy Bajorországban hogyan oldják meg ezt a kérdést. Nos, a hagyományos építési eljárási rendet
