Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 10 (243. szám) - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - BARSINÉ PATAKY ETELKA (MDNP):
288 Bajorországban kiegészítették, mégpedig bizonyos épületnagyság alatt eltekintenek az építési engedélyezési eljárástól abban az esetben, ha a terveket a kama ra által hatóságilag feljogosított, hiteles tervező építész készíti. (20.20) Ez mit jelent? Ez azt jelenti, hogy olyan mértékben egyszerűsödik maga az építésügyi engedélyezési eljárás - ez egyébként Magyarországon is cél lenne , ami mérhetetlenül vonzza a befektetőket. Nos, azt gondolom, hogy akkor, amikor ezt a széles kínálatot látjuk az építésügyi hatósági feladatok különböző helyre való telepítésekor, akkor egyensúlyra kell törekedni a szakmai követelmények és - ez egyszerű eljárás - a befektetői, építt etői igények között. Ebből az egyensúlyból kiindulva a törvény mellékletében megjelölendő 120140 önkormányzatot kevésnek tartjuk. Az a véleményünk, hogy ha ezt a megoldást választja a kormány, akkor legalább egy 300400 önkormányzat kellene hogy legyen, t öbbek között azért is, hogy az előbb elhangzott, képviselőtársam részéről említett kisebb önkormányzatoknak a fenntartásait is meg lehessen oldani. A nagyobbik gond azonban az, hogy akár 120, akár 300, nem látjuk ennek a gazdasági megalapozását. Itt szerep el az is, hogy az első fok ma körülbelül 4,5 milliárd forintba kerül - nos, nem látjuk azt a törvényből, sem a mellékelt vizsgálati elemzésekből, hogy mennyibe fog kerülni az új rendszer, és hogy hogyan fog egyáltalán lebonyolódni az átállás az ÁRTkről, a z RRTkről, hiszen egy darabig ezek hatályosak maradnak a törvénytervezet szerint. Tehát nem látjuk sem azt, hogy mibe kerül, hogy erre hogy lesz forrás, és mi lesz az átállás ideje. Feltétlenül szükségesnek tartjuk tehát, hogy a hatálybalépés ne 180 nap u tán következzen be, hanem 1998. január 1jétől, amikor is mód és lehetőség van arra, hogy a '98as költségvetési törvényben biztosíthatóak legyenek a szükséges források ehhez az építésügyi igazgatáshoz; egyben azt is szükségesnek tartjuk, hogy az átállás i deje is megjelölésre kerüljön. Szeretném elmondani még azt is, hogy ennél a bizonyos építésügyi hatósági kérdésnél számtalan apróbb, de rendkívül zavaró javaslat van. Hadd emeljek ki ezekből kettőt! Nem kívánnék én itt a részletes vita elébe vágni, de ez k ét olyan dolog, ami talán az általános vita keretébe tartozik. A 21. §ban az van, hogy államigazgatási szerv - mondjuk egy környezetvédelmi felügyelőség - is elrendelhet építési tilalmat. Az a véleményünk, hogy ez az építésügyi hatóság jogosítványa, ha má s is rendelkezik ezzel a jogosítvánnyal, akkor az a teljes káoszhoz vezet. A másik ilyen apróbb, de nem lényegtelen kérdés az, hogy a 25. § (2) bekezdése szerint elővásárlási jogot lehet gyakorolni építési szabályzat és településrendezési terv hiányában is . Ez egy olyan általános jog, ami véleményünk szerint rengeteg problémát okozna, határozottan az a véleményünk, hogy egy ilyen általános jog nem szerencsés, ezért javasoljuk ennek az általános jognak a törlését. Egyben felhívjuk a figyelmet arra is, hogy p éldául jó lenne - erről a törvénytervezet nem gondoskodik , ha az elővásárlási jogot is rá kellene vezetni a tulajdoni lapra. Vegyük a másik lényeges kérdést, ami valóban egy lényeges kérdés, az építésügyi hatósági ellenőrzés kérdését! A törvénytervezet a z építésügyi hatósági ellenőrzést telepíti a közigazgatási hivatalokhoz. A 45. §ban azt írja, hogy ennek keretében az illetékes hivatal megelőzi, felkutatja, megakadályozza az építési engedély nélküli vagy attól eltérően, vagy rendeltetésétől eltérő építm ény használatát. Szeretném elmondani, hogy a korábbi gyakorlatban ez úgy volt: például a fővárosban a hétvégeken szabályos szemléket tartottak, rendőrséggel; ugyanis ezt, ami itt fel van sorolva - a megelőzést, a felkutatást, a megakadályozá st, a rendeltetéstől eltérő használatot - csak hatósági jogosítvánnyal felruházott grémium végezheti, és azon kívül be kell hogy menjenek az épületbe, ez másképp nem végezhető el. Erős kétségeink vannak, hogy egy megyénkénti közigazgatási hivatal ezt az ép ítésügyi hatósági ellenőrzést hogy fogja ellátni. Az a véleményünk, hogy a törvénynek az egyik
