Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 30 (265. szám) - Bejelentés képviselői mandátumról történő lemondásról: Pál László (MSZP) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének tevékenységéről szóló beszámoló; az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési hatá... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SZABÓ LAJOS MÁTYÁS (MSZP):
2843 szigorú vonaltól, amiben vannak , azonban ehhez mindenképpen hozzá kell tenni a másik igazságot is: azt, hogy ebben az országban néhány év alatt többszörösére, kétháromszorosára nőttek a köztör vényes bűnesetek, és ez nyugtalanítja az állampolgárokat. Nem nyugtalanítja: félnek, rettegnek. Ma többen félnek a bűnözőktől, mint a Kádárrendszer végén a politikai rendőrségtől. Erre a kérdésre is nekünk, politikusoknak valamilyen választ kell adnunk, m ég akkor is, ha nem fér bele egy szűken vett országgyűlési biztosi ajánlásba. Azt mondanám, hogy mint újságírónak engedjék meg ezt a szerény jó tanácsot - legföljebb visszautasítják , hogy nemcsak az igazság számít, hanem a látszat is, főleg a modern médi ák korában, és ha kiemelten néhány ügyben olyan módon szerepelnek és szerepeltetnek mások által a biztos személyek, ami az előbbi benyomásokat erősíti, és nem azt, hogy a közjó érdekében, mindannyiunk érdekében tevékenykednek, akkor arra kérem őket - és ez t ne vegyék bírálatnak , hogy gondolják át a médiában, a közvélemény előtt való megjelenésüknek a taktikáját és stratégiáját. Biztos, hogy ha ugyanilyen ügyekben föllépnek, és jobban hangsúlyozódik, hogy a közjó érdekében teszik - hiszen mindannyian lehet ünk egyének, akiket valamilyen hatóság űzőbe vesz, akik valamilyen hatósággal szembekerülnek , akkor jobban és pontosabban értjük ezeket a dolgokat. Mindenképpen utalnék arra, hogy természetesen az országgyűlési biztosok tudomásom szerint ajánlást fogalma znak meg, és ezt az ajánlást nem szabadna nem általuk, mások által - mondjuk újságírók, publicisták, egyes politikustársaim által - bunkóként használni. Nem arra való egy országgyűlési biztosi vélemény, ajánlás, hogy azzal minden érvet lesöpörjünk, és itt például erről a pódiumról egyik előző képviselőtársam kijelenthesse, hogy amit a nemzetbiztonsági miniszter csinált, az mind rossz volt, a belügyminiszter úr persze egy kiváló, nagyszerű ember, akinek a szívelelke nyitott az ilyen ajánlásokra. Biztos, hog y így van, mindenesetre ne az országgyűlési biztosi ajánlásokon keresztül minősítsük különböző politikusok tevékenységét. Végül úgy hiszem, tisztelt képviselőtársaim, hogy a biztos személyek, a biztos urak és a biztos asszony kiváló munkát végeztek, és nem a pápai csalhatatlanság jegyében tevékenykednek, ajánlásokat azért fogalmaznak, hogy azokon elgondolkodjunk, igyekezzünk megszívlelni. Amennyiben azonban úgy érezzük, hogy ma, itt most, a mai társadalmi, gazdasági, tömeglélektani viszonyok között másféle igazságokat is, az igazság másfajta értelmezését is megpróbáljuk érvényre juttatni, akkor ne féljünk tőlük. (13.50) Amennyire ismerem őket, biztos is vagyok benne, hogy tőlük nem kell félni. Inkább azoktól kell félni, akik az országgyűlési biztosi vélemény ek mögé próbálják tenni a maguk politikai véleményét. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Szabó Lajos Mátyás úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének. (Közbeszólás: Két percben rea gálnék!) Megadtam a szót, majd ezt követően sor kerülhet a kétpercesekre. DR. SZABÓ LAJOS MÁTYÁS (MSZP) : Elnök asszony, köszönöm a szót. Országgyűlési Biztosok! Tisztelt Ház! Azt hiszem, így a vita vége felé - figyelve az egész menetet - az egész általános megállapítás úgy is szólhatna, és fog is szólni, hogy a kollégáimmal együtt nyilván soksok megalapozottsággal egyfajta örömbaldachint szövögettünk a mai délelőtt. Ennek tényleg soksok alapja van, hiszen való igaz, hogy ha az első másfél év tevékenysége egy új intézmény életében - ha először kerül a Magyar Országgyűlés elé - ilyen minőségű anyagokkal van alátámasztva, erre minden okot megad. De azt hiszem, a vita vége felé egy picit azokhoz is csatlakoznék, akik felbillentették, fellebbentették ezt a bald achint, és mögé is néztek. Miért mondom ezt? Azért, mert bármilyen rövid is a hivatal jelen története, mégis volt előzménye, és erről az előzményről is szeretnék szólni, már csak azért is, mert úgy érzem, hogy mint
