Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 10 (243. szám) - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - BERREGI ISTVÁN (FKGP):
283 törvény szövegében pontosabban rögzíteni azt, hogy mi t kell érteni a "sajátos építményfajta" kifejezés alatt, és mit nem. A települési környezet, az építési örökség védelme szempontjából nagy jelentőségű beruházások ügyében a miniszter tervtanácsokat hozhat létre. Messzemenően egyetértünk ezzel a gondolattal , sőt javasoljuk, hogy a tervtanácsok létrehozása ne fakultatív, hanem kötelező legyen. A helyi önkormányzatok építésügyi feladatai nem terjednek ki a tervezésre, csupán ellátják a településrendezési feladatkört. Ezzel a megjegyzéssel pontosítani kívántam a javaslat idevonatkozó szabályait: 6. § (1) bekezdés a) pont. Ugyanebben a paragrafusban a b) pont rendelkezik a helyi építészeti örökség védelméről. Célszerű lenne településenként meghatározni azt, hogy mi minősül helyi építészeti örökségnek, és arról az érintettek bevonásával vitát kezdeményezni, majd jegyzéket készíteni. Ugyancsak a törvényjavaslat pontosítását szolgálja az a megjegyzés, hogy a Fővárosi Önkormányzat és a települési önkormányzat építésügyi feladatait azonos módon kell szabályozni. A 6. § (3) bekezdésébe is kell venni a (2) bekezdés d) pontját, vagyis azt, hogy az önkormányzat az e törvényben szabályozottak szerint ellátja az építésfelügyeleti feladatokat is. Az építkezéssel kapcsolatos ügyek az állampolgárok szempontjából rendkívül fontos ak. Erre tekintettel minden érintettnek megfelelő információt kell adni a szabályzatok és a településrendezési tervek kidolgozása során. Ezért nem tartjuk megfelelőnek a 9. § (2) bekezdés a) pontjában alkalmazott megoldást, amely szerint mindezekről a hely ben szokásos módon tájékoztatják az érintetteket. A tájékoztatásnak, az értesítésnek tehát nem általánosnak, hanem névre szólónak kell lennie, adott esetben az érintettség fokától függően. A javaslat 11. §a hangsúlyozza, hogy a településszerkezeti terv ra jzi és szöveges részekből áll - azonban a szabályozási tervnek is van rajzi és szöveges része, de erről a 12. § nem rendelkezik. A javaslat pontosan meghatározza a szabályozási terv tartalmát: 12. § (5) bekezdés. Feltétlenül szükségesnek tartanánk, hogy a szabályozási terv melléklete lenne az érintett területrészek helyrajzi szám szerinti meghatározása, mert az sokkal fontosabb, mint a javaslatban alkalmazott megoldás. Feltétlenül felülvizsgálatra szorul a 19. § (2) bekezdés d) és da) pontja, itt ugyanis a javaslat olyan megszorítást alkalmaz, amely még alkotmányos problémákat is felvet, mert korlátozza az építési jogosultságot, különösen azzal a rendelkezéssel, hogy a javaslat a rokoni foktól függően tesz lehetővé építési tevékenységet. (20.00) Azt már kény telenkelletlen megtapasztalta az ország, hogy a gyárakat, üzemeket rokonsági fokoktól függően lehetett a gyár régi vezetésének egyenes ágon névre írni, azt azonban az ipar esetében sem szabályozták, hogy kit lehet ebbe az üzletbe bevonni, egy bizonyos gyá rat csak egyenes ági rokonnak lehessen eladni vagy részt átadni. Ez a javaslat a magántulajdonnak, illetve további fejlesztésének jogellenes megsértése. Az ugyanezen paragrafus d) pontja alatti rendelkezés pedig azért kifogásolható, mert ugyancsak feltétel t szab, habár ez a feltétel nem személyi, hanem dologi, vagyis akkor teszi lehetővé lakóépület létesítését, ha ott előtte is az volt. Furcsa, de a kormányra jellemző jogtipró magatartás a szövetkezetek monopolhelyzetének ilyenfajta védelme, hiszen ez azt j elenti, hogy ha már az Alföldön a tanyájából túlélte, megszenvedte az elmúlt évtizedeket valaki, akkor éppenséggel még maradhat, az ő tanyája jogos; de ha valaki a Dunántúlon szeretne tanyát építeni, olyan helyen, ahol idáig még nem volt vagy megszűnt, azt nem teheti, mert sérti, mondjuk, a szövetkezetek érdekeit. Általános probléma, törvényszerű folyamat az, hogy a törpebirtokoknak koncentrálódniok kell. Ezt a kormány is hangoztatja, azonban az is világos, hogy a falvak belterületén belül nem lehet a szüks éges méretű gazdaságokat a lakókörnyezetben megvalósítani. Ily módon tehát, ha faluban,
