Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 29 (264. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF):
2642 Magyarország és a szomszédos országok között a legutóbbi időkig nehezítette, fékezte a gazdasági kapcsolatok dinamikus fejlődését előbb a fizet őeszközök hiánya, majd egyes szomszédaink elzárkózó magatartása, valamint a határátkelőhelyek elégtelen száma és kis áteresztőképessége. Én személy szerint is mindig következetesen törekedtem a helyzet javítására, de mindig sok múlott a politikai viszonyok on, a kölcsönös bizalmon és a jóakaraton. Például a második világháború előtt Románia egyik legnagyobb gazdasági partnerünk volt, és ebből a kereskedelemből az elmúlt évtizedekben szinte semmi nem lett. Az 1993as romániai látogatásom során már sok jele vo lt a kereskedelmi forgalom élénkülésének, de akkor a hivatalos román politika inkább fékezte, mintsem bátorította a határ menti területek együttműködését. Jól tükrözte ezt az ígéretes Kárpátok eurorégióval szembeni elzárkózó magatartás. A novemberi románi ai választások nyomán az akadályozó, fékező magatartás megszűnt. A legutóbbi hónapokban örömmel tapasztalhattuk, hogy az eddig szerény keretek között működő alapítványok aktív működése mellett a kormányzati tényezők - így a Határon Túli Magyarok Hivatala - is nagyobb szerepet vállaltak. Többek között sor került önkormányzatok közötti cserelátogatásokra és ezzel foglalkozó konferenciára is. Ugyancsak igen fontos a gazdasági kapcsolatok fellendítésében a társadalmi szerveződések szerepe. A Magyarok Világszöve tsége, a Rákóczi Szövetség, a Hunyadi Szövetség és más hasonló szervezetek példamutató szerepet vállalnak ezen a területen is. A magyar vállalkozók sok esetben vegyesvállalatokat hoznak létre. Örömmel olvastam, hogy a Mol is ezt teszi a környező országokba n, s különösen eredményes a korábban rendkívül rossz benzinkútellátottságáról ismert Szlovákiában és Romániában. Magam is tapasztaltam a közelmúltban a nagyváradi Molkutak korszerű és megbízható szolgáltatásait. Ugyanakkor Váradon szomorúan állapítottam meg - amit most kifejezetten panasz formájában tettek nekem szóvá a közelmúltban a Székelyföldön, Sepsiszentgyörgyön üzembe helyezett benzinkút kapcsán , hogy ezeken a szép kivitelű létesítményeken a magyar feliratok teljességgel ismeretlenek. Miközben a romániai és a szlovákiai magyarság évek óta vívja jogvédő harcát anyanyelvéért, nyelvhasználati jogaiért, s ezt az egymást követő magyar kormányok támogatják, államközi szerződések garantálják, egy magyar állami tulajdonban levő nagyvállalat külföldön - ah ol a lakosság jelentős hányada a Székelyföldön döntő többséggel magyar nemzetiségű - érzéketlen és tapintatlan módon nincs tekintettel vásárlóközönsége összetételére, igényeire. Tisztelt Ház! A mai világban természetes a tőke és a munkaerő mind szabadabb mozgása. Ennek középeurópai megnyilvánulásai senkit sem fenyegetnek, semmilyen érdeket nem sértenek, ellenkezőleg: kölcsönös előnyökkel járnak. Ezért a Néppárt úgy véli: semmi oka és semmi mentsége nincs a Molnak, ha egyébként dicséretes ü zletpolitikájában a politikailag megbukott, magyarellenes nacionalista erők kedvét keresi. Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Megadom a szót Kelemen András úrnak, Magyar Demokrata Fórum. DR. K ELEMEN ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót, elnök asszony. A határokon átívelő gazdasági együttműködés jelentőségét semmivel sem lehet meggyőzőbben aláhúzni, mint például egy negatív példával: a borsodi térség fejlődésének elakadásával, amely Trianon óta - többs zörös nekifutás ellenére is - megint rendkívül nehéz helyzetben van. Meg vagyok győződve arról, hogy a térség problémáinak megoldása csak a határokon átívelő gazdasági együttműködés felújításával és megerősítésével képzelhető el. Ahhoz a kérdéshez hozzászó lva, amit Jeszenszky Géza képviselőtársam felszólalása végén említett, hadd járuljak hozzá egy újabb adalékkal. Én is nagy örömmel tapasztaltam a Molállomások feltűnését a szomszédos országokban, de számos panaszt kaptam. A változatosság kedvéért éppen Sz lovákiát említeném meg, ahol következetesen azt tapasztalták a magyar pályázók, hogy háttérbe lettek szorítva a fejlesztéseknél, a Mol Slovakia keretén belül kifejezetten egy magyarokat nem
