Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 29 (264. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. JESZENSZKY GÉZA (MDNP):
2641 Éppen ezért a Magyar Demokrata Néppártnak az a véleménye, ho gy nem elegendő kijelentéseket tenni arról, hogy támogatjuk a kis- és középvállalkozásokat, hanem valóban cselekedni kellene a kormánynak. Cselekedni kellene például olyan módon, hogy a privatizációs szerződések során kiköti a hazai beszállítók szerepét a különféle gazdasági vállalkozásokban, hogy a koncessziós szerződések esetén kiköti a hazai beszállítók részarányát. Ez is a hazai vállalkozók támogatása. Sajnos, a privatizációs szerződésekben ezek a szempontok rendre háttérbe szorulnak. Ugyanakkor önmagáb an a kiszámíthatóság és stabilitás, az adórendszer áttekinthetősége, a járulékfizetési rendszer áttekinthetősége is a kis- és középvállalkozók helyzetének stabilizálását jelentené. Ezzel szemben az történik az elmúlt három évben, hogy néha egy év közben ké tszerháromszor is változnak az adózási feltételek, hogy egyik hónapról a másikra a társadalombiztosítási járulékfizetésben olyan változások következnek be, amit egyetlen kisvállalkozó és középvállalkozó sem tud követni - és akkor még csak olyan dolgokat m ondtam, amik nem pénzbe kerülnek, csak odafigyelésbe, csak a kisvállalkozók tudatos támogatásába. Hozzáteszek még valamit: a társadalombiztosítási rendszer átalakításában nemcsak a szöveg szintjén kellene a biztosítási járulékcsökkentésben gondolkodni, han em valóban létezik olyan megoldás, ami jelentős mértékű járulékcsökkentéssel éppen a hazai kis- és középvállalkozókat támogathatná. Sajnos, önök nem ezeket a megoldásokat keresik. Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágne s) : Én is köszönöm. Kérdezem, hogy kíváne még valamelyik frakció reagálni. Jelzés nem érkezett. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett dr. Jeszenszky Géza frakcióvezetőhelyettes úr, Magyar Demokrata Néppárt, "A szomszédos országokban létesülő magyar gazdasági vállalkozások jelentősége" címmel. Megadom a szót. DR. JESZENSZKY GÉZA (MDNP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az előbbi vitának van egy másik oldala is. El tudnám képzelni azt, hogy egyes szomszéd országok parlamentjében is félreve rik a harangot az ott működő magyar vállalatok, magyar tőke kapcsán. Ugyanakkor, ahogy jöttünk ide a parlamentbe, láttuk a gyülekező honvédséget készülve Milan Kučan szlovén elnök köszöntésére, és ha jól tudom, ma érkezik hazánkba Petre Roman, a román szen átus elnöke is. (9.00) Ezek az élénk szomszédsági kapcsolatok nem csupán politikai szempontból jelentősek, hanem fontosabb lehet talán még a gazdasági haszon is, KözépEurópa gazdasági újjászületése. McCarthy - neves angol, brit történész - az OsztrákMagy ar Monarchia felbomlásának gazdasági következményeiről egykor azt írta, hogy az osztrákoknak és a cseheknek drágábban kellett venniük az élelmiszert; a magyarok, a szlovákok, a románok, a horvátok pedig sokat fizethettek a ruházatért és az iparcikkekért. V alóban, az első világháború után létrejött sok új határ és az egykor nagy közös piac és vámterület megszűnése évszázados gazdasági kapcsolatokat is megsemmisített. A kommunizmus sem hozott javulást, inkább ellenkezőleg: a gazdasági önellátás, az autarkia m ég tovább erősödött. Tudjuk, hogy a KGST mennyire nem teremtett szerves gazdasági kapcsolatokat. A rendszerváltozás tette csak lehetővé, hogy ismét meginduljon a gazdasági vérkeringés a gúzsba kötött végtagok között. A kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsol atoknak, kivált pedig a határ menti területek közötti kereskedelemnek és vállalkozásoknak teremtett kedvező kereteket a Középeurópai Szabadkereskedelmi Társulás, a CEFTA. De a kormányok csak a lehetőséget teremthetik meg a kereskedelem fellendüléséhez és az egymás országaiban történő befektetésekhez, amit egyébként az Európai Unió hosszú évek óta joggal szorgalmaz.
