Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 22 (262. szám) - A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - MIKLÓS LÁSZLÓ (MSZP):
2483 Miután az időm mindjárt letelik, ezért nem folytatom tovább a konkrét felsorolást, hogy a törvény hol tartalmaz szigorítást, hol tartjuk azt indokoltnak, hol tartjuk indokolatlannak; de legyen sza bad végkonklúzióként rámutatnom arra: a külkereskedelmi offenzívát ilyen törvényi szabályozással nem lehet megvalósítani, holott egyértelmű, hogy a magyar állam érdeke ezt tenné szükségessé. A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint egyszerű, de hatékon y és időtálló, a vámszervek kötelezettségeinek és hibáinak szankcionálását is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) magában foglaló szabályozást kellene hozni; amíg ez meg nem történik, addig nem látható világosan, hogy ez a mód osítás vajon mennyire lesz alkalmas, akár a módosító indítványok tömeges (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) bevitelével is, a törvénymódosítás jobbátételére. Ezért a Független Kisgazdapárt ezek függvényében (Az elnök a csengő megkocogtatásával ismét jelzi az időkeret leteltét.) - befejezem - fogja majd a végső álláspontját kialakítani a törvényről. Köszönöm a türelmüket. (Taps az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Miklós Lá szló úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének. MIKLÓS LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A vámjogról, a vámeljárásról, valamint az vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény elfogadásakor tudtuk, hogy a törvény viszonylag rövid időn belül újra a Ház elé kerül. Nem azért, mert rossz törvényt fogadtunk el, hanem azért, mert az Európai Unióhoz való csatlakozásunkhoz szükséges jogharmonizációs feladatok közül ez az egyik legbonyolultabb feladat. Ez következik az Európai Unió je llegéből, de visszatükröződik a Magyar Köztársaság és az európai közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló Brüsszelben 1991. december 16án aláírt európai megállapodásban is. Ha valaki megnézi az úgynevezett társulási szerződés kih irdetéséről szóló 1994. évi I. törvényt, azt találja, hogy a megállapodás több mint négyötöde az áruk szabad mozgását biztosító rendelkezésekből áll. Ennek jelentőségét Juhász Pál képviselő úr az iménti hozzászólásában kitűnően kifejtette. Ez természetes, hiszen az áruk, szolgáltatások, személyek, illetőleg fizetések, a tőke határok nélküli szabad mozgását lehetővé tevő egységes belső piac az eddig megvalósult európai integráció sarokköve és egyben megkülönböztető ismérve. Nem csoda tehát, ha a Közös Piac e gykori létrejöttéhez hasonlóan a társulási megállapodásban is az első és legkidolgozottabb intézkedéscsomag a szabadkereskedelem megteremtésére irányul. Ha tehát csatlakozni kívánunk az Európai Unióhoz - és ebben minden parlamenti párt egyetért , jogszabá lyainkat is az egységes európai szabályokhoz kell igazítani. A szerződés - az ipari termékeket illetően - 2000. december 31éig teljes szabadkereskedelmi övezetet létesít az EU és a Magyar Köztársaság között. Az áruk vámoktól, illetékektől, valamint mennyi ségi korlátozásoktól és azokkal egyenértékű intézkedésektől - például export- vagy importengedélyezés - mentesen, szabadon áramolhatnak azokban a szektorokban is, amelyek kereskedelmét az Európai Közösség hagyományosan különleges rendszer keretében kezelte ; ilyen volt például a textil- vagy acéláruk köre. A szabadkereskedelmi övezet megvalósítása asszimetrikusan történik. Az EU gyorsabban nyújtja a kedvezményeket, és Magyarország, türelmi és felkészülési időt nyerve, később viszonozza azt, kidolgozott menet rend szerint. Mindezt azért érdemes felidézni a vámtörvény módosítása kapcsán, mert időről időre felmerül annak az igénye - legutóbb a mezőgazdasági termékek esetén , hogy a kormány védje a hazai piacot, korlátozza az importot, hogy túlságosan nyitott a g azdaság. Valóban nyitott a gazdaság, ennek persze előnyei is vannak.
