Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 22 (262. szám) - A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
2481 DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáró l beterjesztett javaslat a Független Kisgazdapárt megítélése szerint ugyanabban a gyermekbetegségben szenved, amelyben számos törvényi előterjesztés, illetőleg módosítás szenvedett eddig is, és amelyet oly sokszor kértünk már kiküszöbölni. Ugyanis az 1995. december 1jén teljesen újraszabályozott vámjogszabályok meghozatalát megelőzően hónapokig tartott a vita. (12.00) Arra lehetett gondolni, hogy a kormány tudja, mit kíván változtatni. Egyértelmű azonban és ma már világosan látható, hogy az aprólékos szabá lyozás a valóságban a dagályosságot takarja, és nem teremtett rendet a vámviszonyok területén, hiszen olyan szabályozásból indult ki, ami már eleve a túlszabályozottság és az érthetetlenség jeleit viselte magán. Maga a törvény és a végrehajtási rendelete 1 40 oldal, sűrűn teleírt, nehezen értelmezhető. Ezt most pontosítani kívánta a kormány, hiszen általában a "pontosítás" kifejezést használta a módosításnál; 47 oldalon pontosította és azt hiszem, 17 oldalon magyarázta a pontosítást. A pontosításban vannak o lyan mondatok is, amelyeket szerintem bizony egyszerűen nem lehet értelmezni. Egy mondatot felolvasok belőle: "A hamisított és kalóztermékek nemzetközi forgalmának korlátozására érvényes nemzetközi kötelezettségvállalás végrehajtásának EUkonform vámtörvén yi megalapozása céljából az áruforgalom szabadsága érvényesítésének elvét megőrizve nevesített hivatkozás történik arra, hogy a továbbiakban a vámeljárásban érvényesíteni szükséges a jelenleg előkészítés alatt álló, külön jogszabályokban a hamisított áruk szabad forgalomba kerülésének megakadályozása érdekében előírt korlátozó rendelkezéseket is." Nos, én úgy gondolom, hogy aki ezt a mondatot megérti - az egy mondat! , az előtt illik kalapot emelnem. De azt kell mondjam, hogy ez az ország 10 millió állampo lgárból áll, és nem nagyon hiszem, hogy tízmilliószor meg tudnánk emelni a kalapunkat. Tehát a külkereskedelem és az export növekedése egyértelműen az ország érdeke, de ilyen zavaros szabályozásokkal azt nem lehet elősegíteni. Ezért úgy gondolom, az sem me glepő, hogy ezek a rendkívül dagályos szabályozások olyan adminisztrációs terheket is írtak elő a gazdálkodók számára, amelyek tulajdonképpen rendkívül megnehezítik a külkereskedelemben való részvételüket. A Független Kisgazdapárt álláspontja egyértelmű: d eregulálni kellene, másutt természetesen a feketegazdaság visszaszorítása érdekében megfelelő és hatékony szabályozásra lenne szükség, ami azonban sajnos ebben az előterjesztésben nem lelhető fel. Ma, amikor a kormány szerint is komoly gondok vannak a VPOP teljesítményével, a vámhatóság megszervezése lenne az elsődleges, nem pedig új és újabb jogosítványok nyújtása, biztosítása a számára, amelyek kényelmes munkakörülményeket és a megoldások helyett azok imitálását jelenthetik. A hatalmas kintlévőségek, a ki terjedt feketegazdaságra utaló jelek is az ügyfelek bürokratikus nyomorgatására utalnak; legújabban pedig a mezőgazdasági exporttámogatások vonatkozásában merült fel sorozatosan a visszaélés ténye. Ezek arra utalnak, hogy a vámhatóság munkáját ezzel a nagy on aprólékos szabályozással csak még áttekinthetetlenebbé lehet tenni, de nem jobbá. Most, alig több mint egy évvel a törvény elfogadása után az újabb terjedelmes szabályozás sajnos a mi megítélésünk szerint nem fog megoldani semmit. Már többször rámutatta m arra - a PM igen tisztelt képviselői nem nagyon örültek ennek a megállapításomnak , hogy sajnálatos módon a Pénzügyminisztérium törvénydagasztásba kezdett ahelyett, hogy végre egyszerű, közérthető szabályozásokat tárna a Ház elé. Most is megkerülik sajá t felelősségüket és igyekeznek elkendőzni a tényt, hogy szinte már követhetetlenül gyakori és az ország gazdaságának hatalmas károkat okozó, a fejlődést megakadályozó változásokat a Pénzügyminisztérium dilettantizmusa idézi elő. A Pénzügyminisztérium koráb ban sem tett eleget az 1987. évi XI. törvény, tehát a jogalkotásról szóló
