Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 15 (260. szám) - Dr. Hasznos Miklós (KDNP) - a miniszterelnökhöz - "A prognózisok hiánya és megbízhatatlansága" tárgyában - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. HASZNOS MIKLÓS (KDNP):
2311 adatokat mikor fog közölni. Nem lebecsülendő eredmény az sem, hogy a tárgyhónapot követő tizenegyedik napon nyilvánosságra kerül a fogyasztói árindex alakulása. Ami az alkalmazott módszerek kérdését illeti: a prognózisok kidolgozása so rán a legkorszerűbb eljárások alkalmazására törekszünk; a módszertani eszköztár fejlesztése folyamatos; támaszkodunk a fejlett országok tapasztalataira, és a nemzetközi szervezetek ilyen jellegű gyakorlatából átveszünk egyes elemeket. A kormányzati prognóz isok kialakításánál a saját számítások mellett figyelembe vesszük a kutatóintézetek előrejelzéseit is. Végül, ami a vizsgálat tárgyának stabilitását illeti: tudomásul kell venni, hogy a magyar gazdaság, társadalom rendkívüli átalakuláson ment és megy át, a különböző struktúrák és az ezekhez kapcsolódó szereplők viselkedése állandó változásban van. Mindez nem kedvez az előrejelzésnek, amely a múlt összefüggései alapján becsüli meg a várható folyamatokat. Az mindenesetre kijelenthető, hogy kis hibahatáron bel üliek azok a prognózisok, amelyek egyegy jól körülhatárolható, nem túlzottan sok tényezőtől függő jelenségre vonatkoznak, így például a nyugdíjemelések, a szociális juttatások változásának hatásai kellően behatárolhatók, mert alapvetően létszámmozgásokra, esetleg a jövedelemkategóriák becsléseire irányulnak. A bonyolultabb gazdaságitársadalmi folyamatok természetszerűen már nagyobb hibaszázalékban előre jelezhetőek. És itt nemcsak a vizsgálat tárgyának a stabilitása a kérdés, hanem az is, hogy számtalan o lyan tényezővel kell számolni, amelyekre közvetlen - vagy csak nagyon kismérvű, vagy nagyon összetett - a kormányzati ráhatás. Megjegyzem, hogy térségünk átalakuló országainak a prognózisai azt mutatják, hogy milyen nehéz ezek esetében a gazdaságra vonatko zóan megbízható becsléseket készíteni. Továbbá az is tény, hogy a fejlett stabil gazdaságokra készített prognózisok is gyakran tévednek, az előrejelzésekhez képest a tények több százalékpontos eltérést mutatnak. (Folyamatos zaj.) Ezek fényében a kormányzat i prognózisok és tényszámok közötti eltérések Magyarországon egyáltalán nem tekinthetők kirívónak. Kérem képviselő uramat... (Derültség az MSZP padsoraiban.) urat, hogy a válaszomat szíveskedjék elfogadni." Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiba n.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megkérdezem interpelláló képviselőtársunkat, hogy elfogadjae a miniszterelnök úr válaszát. Két perc időtartam áll a rendelkezésére. DR. HASZNOS MIKLÓS (KDNP) : Igen, igyekszem: behozom az előbbi túllépésemet is. Tisztelt Ház! Mi niszter Úr! Ön tévedett akkor: a 70 százalékot - hogy annyi teljesült - a miniszterelnök mondta, nem én; nyilván nem ismerem el a 70 százalékot, és azt hiszem, nyugodtan lehetne közvéleménykutatást is rendezni, hogy az ország lakossága mennyit ismer el te ljesítettnek a kormányprogramból. De most nem erről akarunk beszélni, ezt csak ön említette meg. Én a jogminőségről szeretnék beszélni: számomra és előttem a jogminőség egy láncolat, ami áll az előzetes hatástanulmányból, áll a statisztikából, amire ön is hivatkozott; azonban bizonyos esetekben a statisztika csak halottkémi feladatokat lát el, tehát kimutatja azt, hogy valami miért omlott össze, utólag regisztrál bizonyos tényeket. Tehát a hatástanulmány és a statisztika közé kell ékelődnie az informatikána k és a prognózisnak is. Természetes, hogy a prognózisnál óriási jelentősége van a jó statisztikának és adatoknak. Azonban én úgy hiszem - és arra gondolok , mindnyájan tudjuk azt, hogy kevés az adat, amivel mi rendelkezünk, é s az adatok alacsony száma magával hordja annak a veszélyét, hogy a döntések nem lesznek jók és megbízhatóak.
