Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 14 (259. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - ASZÓDI ILONA KATALIN (független):
2215 ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Aszódi Ilon a Katalin képviselő asszony; független. Megadom a szót. ASZÓDI ILONA KATALIN (független) : Tisztelt Országgyűlés! Egy régió védelmében kértem szót napirend után; annak a régiónak a védelmében, amelynek képviselője vagyok. Ez a régió: Kiskőrö s, Kecel, Soltvadkert, Izsák - nagyobb városokkal és településekkel írható le. Ide tartozik több kis település, kis falu is. Az utóbbi időben a Kiskőrösről induló regionális események kapcsán a terület a sajtó figyelmének középpontjába került, és ennek kap csán a közvélemény figyelmének középpontjába is. Az események a közvéleményt eleinte talán némi szimpátiával töltötték el, majd egyre több negatív érzéssel fordultak az emberek a régió felé. Azt gondolom, hogy ennek a régiónak, ezeknek az embereknek, az it teni lakosoknak sem a teljes negatív, sem a teljes pozitív megítélése nem reális. Az itteni élet - éppúgy, mint másutt - nem könnyű, és problémákkal terhes. Vannak örömök és vannak nehézségek egyaránt. A kiskőrösi régió lakossága meglehetősen ellentmondáso s szerkezetű. Ez az ellentmondás részben a lakossági összetételből is ered; részben pedig magán viseli az egész mezőgazdaság ellentmondásait. Az itteni lakosság jórészt a mezőgazdaságból él, olyan szerkezetben gazdálkodik, amely egyrészt szinte még a feuda lizmusba nyúlik vissza - itt elsősorban az idősebb generációra gondolok , másrészt pedig olyan gazdálkodási formák is vannak, amelyek már a modern, tőkés árutermelő gazdálkodásra jellemzőek. Azt hiszem, ebből is világos, hogy meglehetősen eltérőek az érde kek, ellentmondásos az gazdasági szerkezet, és ellentmondásos a gondolkodás is. Erre a régióra azt szokták mondani, hogy itt csupa gazdag ember él. Kétségtelen tény, hogy ebben a régióban megtalálható a gazdagság. De megtalálhatók a gazdasági nehézségek is - és ezt akkor, amikor erről a régióról gondolkodunk, és véleményt alkotunk, nem szabad elfelejteni. Ennek a régiónak az alapproblémái nagyjából hasonlóak egész Magyarország mezőgazdaságának problémáihoz, de nyilván vannak speciális vonások is. Szinte egé sz Magyarországon jellemző a mezőgazdaságra a tőkehiány, jellemző a jövedelmezőség drasztikus csökkenése. Akkor, amikor arról beszélünk, hogy itt gazdag emberek élnek... - lehetséges, hogy sok a jómódú ember. De akkor, amikor a gondolkodásmódjukat, a gondo lkodásukat, az érzésvilágukat megítéljük, akkor azt is végig kell gondolnunk, hogy a csökkenő jövedelem mit okoz egy családban - milyen érzéseket, milyen nehézségeket , függetlenül attól, hogy honnan csökkent. Ennek a régiónak jellemző alapproblémája a pe rspektívátlanság. Ez egy borvidék: az alföldi borvidék. Szakmai körökből többször elterjedt, terjesztették, hogy az alföldi borvidékre Magyarországnak nincs szüksége. Ez félelemmel tölti el az itteni embereket, mert gyakorlatilag a megélhetési lehetőségük menne tönkre, amennyiben ez valósággá válna. Az alföldi borvidék ma Magyarország egyik borvidéke. Én magam nem hiszem, hogy felelős, gondolkodó szakemberek úgy vélekednének, hogy erre a borvidékre nincs szükség. A kormánynak azonban tudnia kell, hogy ez a gondolat bizonytalanságot szül ebben a régióban, és valódi félelmekkel tölti el az embereket. Nem beszélve arról, hogy széles körben az is elterjedt itt, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás következménye az lesz, hogy nem lesz értelme, és nem lesz érd emes megművelni az alacsonyabb aranykoronájú földeket. Tudnunk kell, hogy Bács megye - nem is beszélve arról, hogy a homokhátság nagyobb része - túlnyomó többsége alacsony aranykoronás. Ha úgy gondolkodunk, hogy ezt nem lesz értelme megművelni, ebből követ kezően emberek ezrei fognak elszegényedni, és ettől az elszegényedéstől már most nagyon sokan félnek - és ezt is tudnunk kell, amikor erről a régióról gondolkodunk. (20.30)
