Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 14 (259. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - ASZÓDI ILONA KATALIN (független):
2216 Kifejezetten ezt a régiót érinti az - elsősorban ezt a régiót érinti , hogy a borp iac leállt. Eladhatatlan borok állnak a pincében, a statisztikai adatok szerint a borpiac 70 százaléka nem mozdul. Erre az alapproblémára szeretnék még a mondandóm legvégén visszatérni. Attól is félnek itt az emberek, hogy amikor az Európai Unióhoz csatlak ozik az ország, akkor versenyképtelen lesz a magyar mezőgazdaság és ezen belül ez a régió is. Erre is kell gondolnia a kormánynak akkor, amikor szorgalmazza az európai uniós csatlakozást, mert csatlakozni csak olyan néppel lehet, amely ezzel a csatlakozáss al egyetért. S ahhoz, hogy ez a nép egyetértsen a csatlakozással, ahhoz feltétlenül változtatni kell ezen a helyzeten, el kell oszlatni ezekben a témákban a félelmeket. Kiskőrösről indulva tiltakozásokról beszélünk. Az indulatok adottak voltak a régióban, és egy csepp kellett ahhoz, hogy ez egy tiltakozási hullámban manifesztálódjon, hogy egy tiltakozási hullám robbanjon ki ezekből az indulatokból. S ez a csepp az őstermelőkkel kapcsolatos törvény volt, illetve azok a törvények, amelyeket az őstermelőkkel k apcsolatosan fogadott el a parlament a télen. Az indulatok igazából egy olyan kormányzati felelősséget vetettek fel, amelynek a következménye az lett, hogy tulajdonképpen az egész gazdasági és pénzügyi nehézségekkel kapcsolatos indulatrendszer átalakult a kormánnyal szembeni egyfajta politikai ellenséges hangulattá. A gazdasági nehézségek fennálltak, nem volt nehéz átalakulni politikai indulattá; és annál is inkább maradt ez hosszabb ideig, mert valójában a tiltakozók sem tudtak racionálisan túljutni azon a kormányzati lépésen, amely az őstermelői törvényben fogalmazódott meg, amelyet az egész régió tönkretételének egy utolsó intézkedéseként értékeltek. Azok, akik a tiltakozást szervezték, igazából nem tudták megfogalmazni követeléseiket. Azért nem tudták me gfogalmazni korrektül, mert nem abból indultak ki, ami valójában ezt a válsághelyzetet okozta, hanem leszűkítették a követeléseket az őstermelőkkel kapcsolatos törvényekre. Arra szeretném most felhívni a kormány figyelmét, hogy a régió problémája nem elsős orban az, ami az őstermelői törvénycsomagban megfogalmazódott. Ezt bizonyítja az, hogy akkor, amikor ez a törvénycsomag módosult, akkor sem nyugodtak meg a kedélyek és az indulatok. Ma is ugyanúgy elégedetlenség van, mint korábban. Noha a kormány igazából azonnal reagált már az első tiltakozásra, ennek ellenére az elégedetlenség tovább megmaradt, és ma is létezik, ma is megvan ebben a régióban. Azért van meg, mert az alapproblémák nem változtak. Az alapproblémák pedig: a jövedelmezőség csökkenése, a perspek tívátlanság, az, hogy a piac leállt, a versenyképtelenségtől való félelem, és természetesen bizonyára még sok minden más. A borpiac leállásával kapcsolatosan szeretnék még befejezésül néhány szót mondani, mert a mai problémák csomagjának, csokrának ez a kö zponti virága. Egyes szakértők szerint Magyarországon egymillió hektoliter hamis bor van forgalomban, más szakértők azt mondják, hogy másfél millió hektoliter. Ez egy olyan mennyiség, amely a borpiacot teljes egészében felforgatja, megzavarja. Ezek a hamis borok minden további nélkül, zökkenőmentesen és akadály nélkül kerülnek a piacra. Azok az emberek, akik ezeket a borokat előállítják, folyamatosan tudják ezt előállítani a piac igényei szerint, bármilyen mennyiségben. Egyes telephelyeken akár öttízezer h ektolitert is képesek előállítani. A régióban mindenki tudja, hogy hol vannak ezek az üzemek, illetve most már nem is csak a régióban, hanem onnan elszármaztatták telephelyeiket, de továbbra is óriási mennyiségben gyártják ezeket a borokat. Ezek a borok ad ott esetben nem is rossz minőségűek. Itt azt gondolom, azt kellene eldönteni a kormánynak, hogy a jövőben szőlőből készített bort akar Magyarországon és külföldre is forgalmazni, vagy pedig - nem tudom én - hideg meg mindenféle más eljárással gyártott, vag y akár szintetikusan előállított bort. Ha abban tudunk megállapodni, hogy Magyarországnak az az érdeke, hogy másfél- vagy akár több millió hektoliter bort akár szintetikusan állítsunk elő, akkor rendjén való a dolog: akkor meg kell mondani, ki kell vágni a szőlőknek a felét, és azt mondani, hogy az, ami ma terület rendelkezésre áll, arra nincs szükség, csak az egynegyedére vagy egy töredékére, és a többit majd előállítjuk a különböző helyeken. Akkor nem kell tenni semmit a bormaffiával és a
