Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 14 (259. szám) - A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
2191 Megkérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a jegyző úr által ismertetett és az egyes részletrendelkezések összekapcsolását tartalmazó javasolt vitaszerkezetet. Kérem, hogy kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége indítványomat elfogadta. Soron következik az első vitaszakasz az ajánlás 238., valamint a 77. és 78. pontjai alapján. Megkérdezem, kíváne valaki szólni a vita e szakaszában. (Senki nem jelentke zik.) Nincs jelentkező. A vita e szakaszát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! A részletes vita második vitaszakaszát nyitom meg az ajánlás 3960. terjedő pontjainak megfelelően. (Senki nem jelentkezik.) Megkérdezem, kíváne valaki szó lni a vita e szakaszában. Tisztelt Országgyűlés! Felszólaló nem jelentkezik, a vita e szakaszát lezárom. A harmadik vitaszakasz következik az ajánlás 61től 71ig terjedő pontjai szerint. Megkérdezem, kíváne valaki szólni a vita e szakaszában. (Senki nem jelentkezik.) Felszólaló nem jelentkezik, a vita e szakaszát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! Megnyitom a következő vitaszakaszt az ajánlás 72. pontjában lévő módosító javaslat alapján. Megkérdezem, kíváne valaki szólni a vita e szakaszában. (Senki nem jel entkezik.) Felszólaló nem jelentkezik, a vita e szakaszát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a 73tól 82ig terjedő pontok vitája, a korábban már tárgyalt 77. és 78. pontok kivételével. Megadom a szót Sepsey Tamás képviselő úrnak, Magyar Demo krata Fórum. DR. SEPSEY TAMÁS (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A részletes vita eddig lefolytatott igen izgalmas pillanatai bizonyítják, hogy nagyon alapos bizottsági előkészítés előzte meg ezt a vitát, és a benyújtott módosító javaslatok döntő többségét a bizottságok támogatták, és ezáltal nyugodt lélekkel mondhatom: ez a törvény valóban egy jó, alkalmazható törvénnyé fog válni. Ami miatt szót kértem, az részben összefügg a vezérszónoklatommal elmondottakkal, ahol kifog ásoltam, hogy miért akarjuk törvénybe iktatni. Nevezetesen a törvényjavaslat 27. § (2) bekezdése miért tartalmazza azt, hogy ezt a törvényt az Országgyűlés egy EUdirektíva irányelveinek a figyelembevételével alkotta? Számomra egy jogszabály paragrafusai n ormát jelentenek. Ez egy tényközlés, amelynek semmiféle jogi kötőereje nincs. Hogy a jogalkalmazás során akár a hitelező intézet, akár pedig az adós bármiféle jogot alapítana a 27. § (2) bekezdésére - ezt nagyon nehezen tudom elképzelni. A miniszteri indok olásban egy ilyen szerepelhet. A miniszteri expozé tartalmazhatja, sőt, meg merem kockáztatni azt a kijelentést, hogy még a preambulumba is be lehet ilyet írni. De hogy a törvény olyan szakaszai közé iktassuk, amelyek jogi normaként jelennek meg, én úgy go ndolom, egy kicsit az előterjesztőnek talán a dicsekvését tartalmazza, hogy ő erre képes volt, hogy a direktívákat figyelembe tudja venni. Én nagyon örülök, hogy figyelembe vettük, örülök, hogy harmonizálunk is az Európai Közösség jogához, bár a csatlakozá s határidejét lebegtetik előttünk, és jobb lenne, ha egyszer már azt lehetne törvénybe iktatni, hogy mikor csatlakozunk az EUhoz. De véleményem szerint ebben az esetben talán célszerűbb lenne a 27. § (2) bekezdését elhagyni. Tudniillik egy rossz példa les z az elkövetkezendő jogalkotásunkra, ha minden egyes esetben, minden olyan törvénynél vagy törvénymódosításnál, ahol ilyen EUdirektívákat veszünk figyelembe, vagy pedig közeledünk a közösségi joghoz, a törvényjavaslat valamelyik szakasza vagy bekezdése ez t rögzíteni fogja. A másik javaslatom, amelyik nem kapta meg a bizottság támogatását, de véleményem szerint legalábbis elgondolásra, figyelemre méltó, a 81. pont, mely szerint a törvényjavaslatot ki kell egészíteni egy új szakasszal. A kormány által beterj esztett törvényjavaslat ugyanis jogilag ellentmondásos a polgári törvénykönyv 114. § (2) bekezdésével. Két törvény összeütközése egyébként nem okoz igazából problémát, mert a törvények összeütközése esetén mindig a bíróság joga, hogy értelmezze, melyik az erősebb jogszabály, melyiket kell az adott esetben alkalmazni. Ez a
