Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 14 (259. szám) - Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája
2192 törvényjavaslat, amit tárgyalunk, ki akarja mondani, hogy a jelzálogjog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat lehessen kikötni az ingatlannyilvántartásba. A jelenleg hatályos - és meg merem kockáztatni: a polgári jog kódexeként a jogászi felfogásban érvényesülő - 1959. évi IV. törvény a polgári törvénykönyvről viszont következetesen azt mondja, hogy az elidegenítés és a terhelés jogát szerződéssel csak a tulajdonjog átruházása alkalmával lehet korlátozni, kizárni, és csak abból a célból, hogy a tilalom az átruházónak vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát biztosítsa. A polgári törvénykönyv jelenlegi szabálya szerint csak az átruházásnál lehet kikötni ilyen elidegenítési é s terhelési tilalmat, hiszen ez korlátozza az elidegenítésnek és a terhelésnek a jogát, méghozzá szerződéssel. Még egyszer előrebocsátva, hogy a törvények között igazából nincs rangsor - kivéve az alkotmányt, mert az alkotmánnyal nem ütközhet a törvény , de mégsem szerencsés a polgári törvénykönyv egy kógens rendelkezésével szemben megalkotni egy másik rendelkezést, és valamilyen jogalkotási technikával nem oldani föl ezt az ellentmondást. Én azt javasoltam, hogy a Ptk.t akképpen módosítsuk, amire egyébké nt a polgári törvénykönyvben számos esetben példa van, hogy maga a polgári törvénykönyv felhatalmazást ad akár a polgári törvénykönyv, akár pedig más törvények számára, hogy eltérjenek a Ptk.ban fő szabályként előírt normától. Ha ezt nem tesszük meg, akko r sem történik - még egyszer hangsúlyozom - katasztrofális jogalkotási probléma. De nehézséget fog jelenteni az elkövetkezendő jogalkotásnál, ha úgynevezett anyajogokat szabályozó kódexek kógens szabályai ellen fognak érvényesülni más - nem kockáztatnám me g, hogy kisebb rendű - törvények szabályai, de azért mégsem olyan átfogó, az egész jogágat szabályozó törvények, mint jelen esetben a polgári törvénykönyv. Ezért én arra kérném a kormány jelen lévő képviselőjét, hogy esetleg szíveskedjék áttekinteni ezt a javaslatomat. Őszintén megmondom, ezt egy akadémikus tanácsolta nekem. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megkérdezem, kíváne még valaki felszólalni a vita e szakaszában. (Senki nem jelentkezik.) További felszó laló nem jelentkezik, a vita e szakaszát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! Végül megnyitom az utolsó vitaszakaszt az ajánlás 1. pontja alapján. Megkérdezem: kíváne valaki szólni a vita e szakaszában. (Senki nem jelentkezik.) Felszólaló nem jelentkezik, a vi ta e szakaszát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztés valamennyi, módosító javaslattal érintett részét illetően a részletes vita lezárásra került. A törvényjavaslat részletes vitáját lezárom. Megkérdezem Akar László államtitkár urat: most, vagy a határozathozatalt megelőzően kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra? AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : A határozathozatalt megelőzően, elnök úr. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatokról j övő heti ülésünkön határoz az Országgyűlés. Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája
