Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 25 (256. szám) - A gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz):
1894 valamilyen módon hirdetni és re klámozni, ezek nyilván a taneszközök, a szépirodalmi könyvek, illetve a színházi és a komolyzenei rendezvények. A harmadik kategória, ami az intézményvezető mérlegelési köre, ő döntse el, hogy reklámozását az adott intézményben, a konkrét intézményben támo gatjae vagy pedig tiltja. Ezek a könnyűzenei rendezvények, utazások világa. Nagyon nehéz ugyanis eldönteni, hogy ezek mely esetben reklámok, mely esetben tartoznak a közoktatási intézményhez. Gondoljunk egy gimnáziumi osztályra, az intézmény dekorációjáho z, a diákok által megválasztott díszítéshez. De ezt nekik kell mérlegelni, teszem azt, annak a fényében is, hogy az adott iskolába járó gyerekek szülei vajon képeseke egy adott tanulmányi kirándulást kifizetni, és ily módon vane értelme ilyesfajta kiránd ulásokra szóló reklámokat megjelentetni ezekben az intézményekben. Nagyon nehéz itt pontos határt húzni, de ezt a fogalmat, ezt a közbülső kategóriát fel tudjuk és szerintünk fel is kell állítani. Még három kérdést kell szabályozni szerintünk, ebből kettőt e törvény keretében, a harmadikat pedig a közoktatási törvény felülvizsgálata körében. Tehát e háromba tartozik elsőként a szponzorálási szabályok korlátozása a közintézményekben, második a vásárlói klubok, a harmadik pedig a tankönyszponzorolásnak a kérd ése. Nézzük az elsőt! Azt gondoljuk, hogy látszatra egyszerű szponzorolásról, termékek ingyenes átadásáról van szó akkor, amikor csokoládékat, dezodorokat és nem tudom, milyen kozmetikai termékeket osztogatnak adott esetben osztályfőnöki óra keretében gyár tó cégek. Én azt gondolom, hogy jó dolog, ha bizonyos cégek támogatnak oktatási intézményeket vagy más közintézményeket. (21.20) Bizonyos tekintetben azonban az én szememben majdnem mindegy, hogy melyik kozmetikai gyár hypójától tiszta a középiskola vagy a z általános iskola WCje. Ha valamelyik gyár fontosnak tartja, hogy ő ezt ingyen adományozta, tüntesse föl és tegye közhírré, de ne legyen módja a márkanévvel közvetlenül megszólítani a gyermekeket. Tehát ha szponzorálni, támogatni akar egy kozmetikai gyár egy közintézményt, akkor ezt tegye meg oly módon, hogy magával a gazdasági igazgatóval van kapcsolatban, és ne olyan formában, hogy az osztályfőnöki órán dezodorokat, serdülő lányoknak betéteket és tamponokat osztogatnak, mert ez nem a szponzorálás, hanem a gazdasági beetetés, egy nem elfogadható reklámtevékenység formája, ami az iskolák jelentős részében a mai nap is gyakorlat. Tőlem több kiló kakaóport adhat ingyen a Nestlé gyár bármelyik magyar közoktatási intézménynek, de ne legyen arra módja, hogy ter mékeit közvetlenül, a márkanév feltüntetésével és elfogadtatásával, bevezetésével eljuttatja ezekhez a gyermekekhez. Ez látszatra ajándék, látszatra adomány, de valójában nem más, mint a jogi értelemben és a valóságban is korlátozottan döntésképes gyermeke ken keresztül a szülők pénztárcájának megszólítása. Ezt tegyék az utcán, a televízióban, a rádióban, ahol megfizetik ennek az árát, de ne tehessék a közoktatási intézményekben, mert még egyszer hangsúlyozom, oda kötelesek vagyunk járatni gyermekünket; lega lábbis a valóságban. A második ilyen kérdés a vásárlói klubok vagy tanulmányi versenyeknek álcázott vásárlói klubok tilalma. Nem ritka. A legegyszerűbb formája ennek az a megoldás, hogy az igazgató engedélyével kikerül egy plakát a folyosóra: egyél sok ily en és ilyen csokoládét, és akkor ingyen számítógépet kap az iskolád! Vagy vegyél részt az ilyen és ilyen gyár vásárlói versenyén, kiegészítve még valamilyen, pontosabban nem körvonalazott és az esetek többségében sajnos be nem teljesülő tanulmányi versenye k indításával, és akkor ilyen és ilyen értékes utazást nyerhet az osztályod vagy lehetőséget maga az iskola. Ennek a legextrémebb formája az, ahol kifejezetten egy saját ifjúsági szervezet lát el ilyesfajta gazdasági reklámtevékenységet. Valamennyien ismer jük a Magyar Televízió Űrgammák című sorozatára létrejött Xénialáz Egyesületnek ezt a fajta tevékenységét is. Ennek az egyesületnek van egy dicséretes, a gyerekeket szervező, kulturális életbe bevonó tevékenysége, ugyanakkor van egy szerintem szabályozandó és tilalmazandó tevékenysége is, kifejezetten termékek bevezetésére,
