Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 25 (256. szám) - Dr. Balsai István (MDF) - az igazságügy-miniszterhez - "Szükséges-e titkolódzni a kormány által tervezett ítélőtáblák székhelyét illetően?" címmel - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
1823 táblán megjelenő eredmé ny: 141 igen, 49 nem szavazat, 1 tartózkodás.) Hány készülék nem működött? Kérem, a képviselők tegyék fel a kezüket! (Megtörténik.) Kérem, egyenként szíveskedjenek szavazni abban a kérdésben, hogy elfogadjáke a választ. (Megtörténik.) Ez négy igen. (Boros László jegyző: Öt, Gyárfás Ildikó is!) Öt igen. Kimondom a határozatot: a miniszteri választ az Országgyűlés 146 igen szavazattal, 49 nem szavazattal és 1 tartózkodással elfogadta. A jegyzőkönyvvezetők hallották a kézzel szavazók neveit? (Nem.) Akkor jegy ző úr, szíveskedjen a jegyzőkönyv kedvéért elismételni. BOROS LÁSZLÓ jegyző : Tisztelt Országgyűlés! Miután a gépük nem működött, a következő képviselőtársak szavaztak még igennel: Gyárfás Ildikó, Molnár János, Bársony András, Körösfői László és Komáromi Is tván, valamennyien az MSZP képviselői. Köszönöm. (Szórványos taps az MSZP padsoraiban.) (15.00) Dr. Balsai István (MDF) - az igazságügyminiszterhez - "Szükségese titkolódzni a kormány által tervezett ítélőtáblák székhely ét illetően?" címmel ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Tisztelt Országgyűlés! Balsai István úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselője, interpellációt nyújtott be az igazságügyminiszterhez: "Szükségese titkolódzni a kormány által tervezett ítélőtáblák székhelyét illetően?" címmel. Balsai István képviselő urat illeti a szó. DR. BALSAI ISTVÁN (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Körülbelül hat hónappal ezelőtt valamennyien, akik itt, a parlamentben egy új alkotmány kidolgozásán munká lkodtunk, arról értesülhettünk, hogy a kormány elfogadott egy olyan koncepciót, amely több mint egy tucat törvényt - többek között a hatályos alkotmány módosítását is - magában foglalóan gyökeres változásokat kíván az igazságügyi szervezeti és az ezzel öss zefüggő összes, jelenleg hatályos törvényen végrehajtani. Mindezt a nyilatkozatát tehát akkor tette a kormány - és azóta ön is nagyon sokszor elismételte , amikor az alkotmányelőkészítő bizottság ezt a kérdést többször is megvizsgálva negatív állásfoglal ásra jutott, vagyis nem támogatta sem a négyszintű bíráskodást, sem a bírói hatalom csúcsszervének számító új megoldásra vonatkozó törekvést, majd ezt követően a bizottság e döntését a parlament is megerősítette. Decemberben tehát nyilvánvalóvá kellett hog y váljon a kormány előtt, és az azóta is folyó alkotmányozási munka is ezt támasztja alá, hogy az Országgyűlést alkotó pártok között nincs meg az a parlamenti egyetértés, amely az ott elfogadottól eltérő és ilyen rettenetesen nagy horderejű kérdésekben elt érő kormányzati álláspontot támogatna. Már akkor fölmerült bennünk a kétely - és azóta csak fokozódott , amikor létrejött a parlament alkotmányügyi bizottságának egy albizottsága a kérdés kivizsgálására, hogy vajon megalapozotte, rendesen előkészítette és különösen a kívánt célokat szolgáljae az az elképzelés, amely most meg kívánja terhelni a kormányzati ciklus utolsó évében a törvényhozást egy olyan törvénykezési, törvényhozási csomaggal, amelyben a minimális szakmai - hangsúlyozom: szakmai - egyetért és sem látszott körvonalazódni. És ennek egyik legfényesebb bizonyítéka az imént föltett és elmondott kérdés, hogy miért titkolódzik a kormány az egyik legfontosabb változtatásra vonatkozó kérdést illetően a tervezett felsőbíróságok vagy táblabíróságok szé khelyével kapcsolatban.
