Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 25 (256. szám) - A mezőgazdasági termelők adózási feltételeit meghatározó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes társadalombiztosítási és szociális ellátásokról szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban tö... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP):
1788 részét az Agrá rkamara keretein belül megmenteni - ezt a mozgalmat erősítette volna, és ma több ezer olyan agrárszakember segítené a mezőgazdasági termelést információátadással, törvénymagyarázattal, piaci ismeretek továbbításával, biztos, hogy a demonstrációban részt ve vők jelentős hányada már inkább a földjével foglalkozott volna, mintsem az útelzárásokkal. Tanulság ebből az, hogy ezt a - most már gazdajegyzőnek nevezett - hálózatot bővíteni kell, a kormány is belátja: az Európai Unióhoz való csatlakozásunk mindenképpen igényli azt, hogy ezen a területen jelentős erősítés történjen. Rátérve a két törvényjavaslatra, illetve a törvénymódosításokra: Akar László egy kijelentésével szeretném kezdeni. Ez az, hogy a cél az volt, hogy a közteherviselés javuljon, tehát mások is m inél szélesebben részt vegyenek ebben, valamint a tbalapok deficitjének csökkentése érdekében volt szükséges mindkét módosítás, illetve mindkét törvény. Azt hiszem, hogy a közteherviselés értelmezése is megérne egy külön vitát. Én csak annyit említek itt, hogy sajnálatos módon a kormánypárti képviselők részéről - és sajnos, éppen Medgyessy Péter miniszter úr szájából is - többször elhangzott, hogy az árbevétel 2 millió forint, 4 millió forint, 3 millió forint; és sokszor az árbevétel helyett jövedelem hang zott el. Szeretném hangsúlyozni, hogy városi lakosok meglepődve hallhatták azt, hogy valakinek van 3 millió forint jövedelme és adómentességet akar. Valójában ez árbevétel volt. Arra, hogy milyen alacsony ennek az árbevételnek a jövedelemtartalma - ami mia tt a gazdák nagy része jogosan elégedetlenkedik és vonult föl traktorával utakra , éppen a mai Népszava is hoz belőle néhány adatot. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet legújabb számításai a következőket bizonyítják: (Felolvassa.) "A kisüzemi növénytermelők és állattartók jövedelmi viszonyait elemző legfrissebb adatok szerint a részfoglalkozású, jövedelemkiegészítésre törekvő kisgazdaságokban a bruttó jövedelmek drasztikus mértékben csökkentek. Két éve a tejtermelés 8 forint 26 fillér hasznot hozott literenk ént, ma alig pár fillért. A pecsenyecsirketartás veszteségessé vált a kisüzemi termelők körében is. A vágósertés esetében a sertéshízlalók a korábbi, két évvel ezelőtti kilogrammonkénti 32 forintos bruttó jövedelem helyett ma néhány forinttal kell hogy me gelégedjenek." Ezt azért tartom fontosnak hangsúlyozottan elmondani, mert ezek jelzik azt, hogy a kényszervállalkozó főfoglalkozású mezőgazdasági termelők és a részfoglalkozású, nyugdíjuk kiegészítésére termeléssel foglalkozók jövedelmei bizony sokkal alac sonyabbak annál, mint amit egyesek gondolnak. Ha a Termelőszövetkezetek Országos Szövetsége, a MOSZ az Érdekegyeztető Tanácsban állandóan azzal érvel, hogy a mezőgazdaságban a minimálbért alacsonyabb szinten lehet csak meghatározni, mint az iparban, mert m ég ennek a minimálbérnek a fedezetét is alig tudják kitermelni a szövetkezetek vagy akár más társas vállalkozások; egy rosszul fölszerelt, sokszor nem megfelelő minőséget előállító kistermelő esetében, aki esetleg takarmányt kénytelen vásárolni, tápot vásá rol, ott valószínűleg még alacsonyabb a valódi jövedelemtartalma ennek a tevékenységnek; maximum a személyes hozzájárulása az, ami esetleg megmarad számára, de az nem jövedelem, mint hangsúlyoztam. Azt hiszem, hogy a közteherviselésben a magyar gazdák igen is részt vesznek. Már azáltal is részt vesznek, hogy nem mennek el munkanélküli segélyért, nem ők azok, akik szociális segélyért sorban állnak, nem ők azok, akik táppénzt vesznek igénybe. Tehát az olyan terhek, olyan kiadások, amelyek a központi költségvet ést akár a tb vonatkozásában érintik, ebben a körben sokkal kisebbek, és ez önmagában véve is hozzájárulás a közteherviseléshez. Ezért tartottuk helyesnek a Magyar Demokrata Néppárt február 3án átadott módosító indítványai között szereplő azon javaslatot, hogy a főfoglalkozású kistermelők, tehát az árutermelő főfoglalkozású mezőgazdasági vállalkozók, akik után senki nem fizet tbjárulékot és egyéb más hozzájárulást, köthessenek szerződését a Munkaerőpiaci Alapot kezelő intézményekkel, és egy meghatározott ideig, amíg meg nem erősödnek, amíg többékevésbé életképessé nem válik vállalkozásuk, a Munkaerőpiaci Alap vállalja át a terhek fizetését vagy teljes egészében vagy valamilyen mértékben. (12.00)
